Ökológia blog

bb, 2013-02-14

A tudomány más területeihez hasonlóan az áttekintő cikkek is lehetnek kvantitatívak és megismételhetőek.

Manapság az adatbőség korát éljük – ez természetesen érezteti hatását az ökológiában is.

Mindkét modell sokba kerül – csak az egyiknél a cikkek olvasásáért fizetnek az egyetemek és kutatóintézetek, a másiknál pedig a cikkek publikálásáért.

Az Ökológia blogon több alkalommal is felvetődött a hungarikum-fajokkal ill. élőhelyekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdése. Az egyik nézet szerint a hungarikumokkal kapcsolatos vizsgálatok nem “érdeklik” a többnyire nyugati országokban szerkesztett folyóiratokat, míg a másik nézet szerint mindezek ellenére lehetséges olyan vizsgálatokat folytatni ezen fajokkal-élőhelyekkel, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Az alábbi bejegyzésben egy jellegzetes hungarikum-faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján szeretném bemutatni, hogy a hungarikumok vizsgálata igenis szolgálhat olyan információval, mely nyugati országok szakmai közvéleménye számára is szolgálhat érdekességekkel. (Fotó: Orosz Attila.)

A rendelkezésünkre álló információ-morzsák valamilyen holisztikus modellbe történő integrálása ma egyre népszerűbb kutatási attitűd. Ennek egyik módja a hálózatelemzés, melynek matematikai alapjai is és biológiai alkalmazásai is már elég hosszú időre tekintenek vissza. A különböző hálózatok vizsgálata ma divatos, ezért kétszeresen is fontos az óvatosság: egyrészt nem árt tisztában lenni a történeti gyökerekkel, másrészt pedig nem lehet eleget hangsúlyozni a módszer korlátait.

Két héttel ezelőtt a publikáláson alapuló rangsorolás túlzásba vitt alkalmazásának hátrányairól írtam. Most egy olyan véleményről számolok be, amely szerint mégiscsak van értelme az Impakt Faktor (IF) alkalmazásának. Rózsa Lajos a Keszthelyen megrendezett 9. Magyar Ökológus Kongresszus vitaestjén tartott előadással járta körbe a témát.

Joern Fischer, Euan G. Ritchie és Jan Hanspach provokatív cikket jelentetett meg a színvonalas Trends in Ecology and Evolution (TREE) szeptemberi számában. Bevezetésként megállapítják, hogy manapság a rangsorolások korszakában élünk, amikor a kutatókat a publikációk száma, az azokra érkezett hivatkozások száma és az elnyert pályázati pénzek összege alapján minősítik. Ezen mérőszámok egy ideig a kutatók teljesítményének mérésére szolgáltak, de mára önálló elérendő célokká váltak.

Szeptember 6-án Keszthelyen az Ökológus Kongresszuson megtartott esti beszélgetésen az ökológusok által fontosnak tartott kérdésekről esett szó. A cikk után mi is várjuk a hozzászólásokat!

Az angolszász országokban nagy hagyománya van az ökológiai, természetvédelmi tudományágak kutatói körében végzett felméréseknek – ezek célja, hogy kiderüljön: melyek a legfontosabb, kutatásra érdemesnek tartott témák. Egy 2006-ban William Sutherland és mtsai. által publikált felmérés az Egyesült Királyság 100 legfontosabb, gyakorlati jelentőségű ökológiai kérdését gyűjtötte össze, aztán szintén Sutherland vezetésével a globális biodiverzitás védelme szempontjából fontos 100 kérdést is összegyűjtötték.

horvfe, 2012-07-19

Örömmel köszöntöm az okologiablog.hu-n. Nagy hiányát pótoljuk a magyar nyelvű ökológiának, amikor helyet adunk egy blognak, amely fontos információforrása lehet a szakterületet érintő híreknek, illetve fórumot biztosít gondolatcserének, vitának is. Várunk tehát minden, a szélesebb szakterületet érintő hírt, cikk vagy kiadvány ismertetést, véleményt, személyes hozzászólást és ötletet, vagy rövid szakmai írást, mely az ökológus társadalmat érdekelheti. A blog nyitott minden ökológus és érdeklődő számára, örömmel várjuk, sőt kérjük aktív közreműködésüket egy élő és aktív fórum működtetésében.

A bloginditásra remek alkalmat kínál Lövei Gábor és Sárospataki Miklós felmérése, hogy mit gondolnak legfontosabb problémának a magyar ökológusok. Várjuk a véleményeket, hozzászólásokat (ehhez regisztrálni szükséges a jobboldali menüben a Bejelentkezésre kattintva).

Báldi András
MTA Ökológiai Kutatóközpont

Kulcsszavak:

Oldalak