A bolygatott ökoszisztémák érzékenyek a klímaváltozásra

Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Ezt mutatta ki egy Európában hét helyszínen 14 éve folyó kísérletsorozat. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg nemrégiben. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A társszerzők között van Kovácsné Láng Edit és Garadnai János is.

 

A klíma alapvetően meghatározza, hogy a Föld felszínén hol milyen ökoszisztémák fordulnak elő, valamint az egyes ökoszisztémák állapotát is. Ebből következik, hogy a klímaváltozás várhatóan az ökoszisztémák változását, idővel lecserélődését vonhatja maga után. Az hogy egy adott helyen ez mikor és milyen lépéseken keresztül történik meg, és hogy mely ökoszisztémák a legérzékenyebbek, a klímaváltozással kapcsolatos kutatások egyik fontos területe. A hat ország kutatóiból álló kutatócsoport a dániai Koppenhágai Egyetem kutatóinak vezetésével 1998 óta vizsgálja, hogy európai cserjések és cserjésekkel kevert gyepek hogyan reagálnak a kísérletesen szimulált klímaváltozásra: a klímaprognózisokkal összhangban egyes parcellákat melegítettek, másokat csapadékkizárással szárazabbá tettek, és természetesen voltak kontroll parcellák is, amelyeken nem manipulálták a klímát.

"Korábbi elméleti munkák és tereptapasztalatok alapján sejtettük, hogy a gyorsan változó, úgynevezett korai szukcessziós stádiumú ökoszisztémák érzékenyebbek, mint az egyensúlyi állapotban levők, azonban a klímaváltozás vonatkozásában ez eddig elsikkadt." - mondta el Kröel-Dulay György, a magyar kutatócsoport vezetője. "A hosszú távú kísérleteink első meglepő eredménye az volt, hogy a vizsgált ökoszisztémák közül csak néhány és csak hosszabb távon (6-8 év után) reagált a kezelésekre. Amikor alaposabban megnéztük, hogy mi a közös azokban az ökoszisztémákban, amelyek érzékenyek voltak, kiderült, hogy mindegyik egy korábbi bolygatást követően regenerálódik. A holland csarabos egy korábbi vágásból, a spanyol macchia egy, a vizsgálatot megelőző erdőtűzből, míg az egyik dán mintaterületet a vizsgálat ideje alatt érte egy cserjepusztulást okozó kártevő invázió. Ugyanakkor azok a területek amelyek egyensúlyi állapotban voltak, köztük a Kiskunság nyársarjakkal kevert homoki gyepje, nem reagáltak a sokéves kezelésre sem. "

Úgy tűnik tehát, hogy ha egy ökoszisztémát valami kibillenti az egyensúlyi állapotából, akkor már egy viszonylag mérsékelt klímaváltozás (jelen esetben kb. fél fokos hőmérsékletemelkedés, vagy a csapadék 20%-os csökkenése) is jelentős hatással lehet rá. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatása nem csak az lehet, hogy egy stabil rendszert kibillent az egyensúlyi helyzetéből, hanem hogy egy, már kibillent rendszer helyreállását akadályozza, vagy tereli más irányba. Ez azért fontos felfedezés, mert a sokrétű emberi tevékenység következtében a földi ökoszisztémák ma sokkal gyakoribb és sokfélébb bolygatásnak vannak kitéve, mint korábban, és így érzékenyebbek lehetnek a klímaváltozásra. A vizsgálat eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy az a gyakorlat, miszerint a legtöbb klímaváltozás-kísérletetet természetközeli és így viszonylag stabil ökoszisztémában végzik, a klímaváltozás várható hatásainak alulbecsléséhez vezethet.

Az eredeti publikáció itt érhető el.

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.