Amikor a pajzstetű visszanéz...

Mi fán terem az ökopszichológia? Erre keresték a választ egy budapesti rendezvény résztvevői.

Az Ökopszichológiai Intézet szeptember 24-én a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskolán szervezte meg a II. Ökopszichológiai Napot, a júniusban Balatonon tartott hasonló témájú hétvége folytatásaként. Az esemény három előadása betekintést nyújtott az ökopszichológia fogalomtárába, illetve a személyes életút történeteken keresztül az ökopszichológia hétköznapi, „felhasználó szintű” megtapasztalásába és potenciális alkalmazási területeibe. Utána a résztvevőknek lehetőségük nyílt kipróbálni magukat három igen különböző témájú műhelyfoglalkozáson. A záró folyamat során a felmerülő érzéseket, személyes megéléseket egy közösségi színházi műfaj, az improvizációs playback-színház interaktív előadásával dolgozták fel, járták körül közösen a résztvevők és a szervezők.

II. Ökopszichológiai NapA buddhista főiskola méltó környezetet biztosított a rendezvény számára.
Fotó: Bajomi Bálint.

A legelső találkozáskor szinte mindenkiben felmerül a kérdés: ugyan mi is takar az ökopszichológia fogalma? Mennyiben pszichológia és mennyiben ökológia? Vagy esetleg a kettő együtt volna? Hogyan tudnánk ezt frappánsan definiálni, hogy a tudományos kutató és a laikus is egyszerűen megértse? A didaktikus és könnyed vonalvezetésre felfűzött választ az első előadás adta meg, melyet az Ökopszichológia Intézet vezetője, Molnos Zselyke biológus, pszichológus tartott. Belepillanthattunk egy lassan és mégis dinamikusan alakuló multidiszciplináris tudományterületre, melynek hagyománya az újvilágban van, de több helyen jelen van már az öreg kontinensen is. „Az ökopszichológia egy olyan tág rendszer, amely segíthet közelebb vinni bennünket az alapvető kérdéshez: hogyan legyünk jól úgy, hogy az a nagyobb rendszerek jólétébe illeszkedjen? Hogyan éljük meg egyszerre a magunk színes sokféleségét, összetettségét, és lehetünk mégis egységben a világgal? Hiszen a kettő egy és ugyanaz: jól bánni magunkkal és a világgal – nem választható külön egymástól” - modnta előadásában Molnos Zselyke. Az előadás az ökopszichológiai szemlélet alapjait mutatta be. Mit jelent a külső és belső természet? Mi az elidegenedés, és milyen útjai vannak az újrakapcsolódásnak? Melyek az ökopszichológiai paradigma elemei? Milyen hozzáadott szempontokat kínál az ökopszichológia a társadalomtudományok, illetve a környezetvédelem számára? Ezen témákat a program további részében bontották ki az előadók és trénerek.

 

II. Ökopszichológiai NapMolnos Zselyke előadása.
Fotó: Bajomi Bálint.

Hogyan segíti a az élő világra való hangolódásunkat - kapcsolódásunkat a perspektívaváltás, mint megfigyelési technika? Erről és rovarász-élettapasztalatairól mesélt jelen cikkünk egyik szerzője, dr. Fetykó Kinga Gabriela biológus, rovarász Láthatatlan nyüzsgés című előadásában. A perspektívaváltást vagy „belenagyítást” ma már rutinszerűen alkalmazzuk a mindennapi életünkben. Az érintőképernyők korában már csak egy mozdulat belenagyítani egy képbe, szövegbe, hogy el tudjuk olvasni azt, ami nem látunk, vagy jobban “átnézzünk” egy képet, hogy minden részletét láthassuk. A legjobb példa erre a Google Térkép műholdas képeken alapuló rendszere, ahol a madártávlatból egy mozdulattal már benne is lehetünk a Kiskőrös, Bartók Béla utca 5. szám előtti ház kiskertjében. A tudomány hasonlóképpen kutatja az élettelen és élő rendszerek legmélyét új felismerések és megoldások után kutatva: gének, DNS, GMO az élő anyag területén; az élettelen anyagban pedig a nanotechnika és a műanyagok használata. Feltevődik a kérdés viszont, hogy hogyan hat ez az egyszerű „megfigyelő” gyakorlat egy hétköznapi ember életére. Kissé lelassul és rácsodálkozik egy nagyítón keresztül a környező szürke világ láthatatlan rovarnyüzsgésre?

II. Ökopszichológiai NapPajzstetű a mikroszkóp alatt.
Fotó: Dr. Fetykó Kinga Gabriela.

„És mi történik vajon akkor, ha a megfigyelt "egyed" egyszer csak visszapillant? A bennem élő kutató egy pillanatra megdermedt, hiszen a rutinosan végzett talajminta átvizsgálás sorá, sokféle aprósággal találkozunk. Ám az, hogy egy kettépattintott agyagrögben, egy gyökér mentén élő apróság ténylegesen úgy csavarja meg a testét, hogy "visszanézzen" rád, a mikroszkóp lencséin keresztül – nagyon erős hatású. Vajon megváltozik-e legbelül valami, vagy sem? Bennem ez az élmény átírt néhány viszonyulási paragrafust, amivel a rovarvilághoz kötődtem, már nem úgy érzékeltem őket, mint egyszerű kutatási témát” - mondta előadásában Fetykó Kinga.

 

II. Ökopszichológiai NapDr. Fetykó Kinga Gabriela
Fotó: Bajomi Bálint.

Dr. Mihók Barbara ökológus „Akciótól az azonosulásig: az ökopszichológia jelentősége a természetmegőrzésben” című előadása felfedte, hogy mennyire küzdelmes folyamat a „hang nélküli” természet, mint érintett fél láthatóvá és hallhatóvá tétele és képviselete a társadalom szervezésének folyamatában. Hasonlóan a frontvonalakon harcolókhoz, ebben a küldetésben óriási a szakemberek érzelmi, intellektuális és fizikai igénybevétele. Vajon szembesülünk-e azzal, hogy a földikutyát akkor lehet hitelesen képviselni, ha megtanuljuk a világot földikutya szemmel nézni? Észrevesszük-e, hogy gyászfolyamatot igényel az a megélt, eltitkolt vagy elbagatellizált fájdalom is, amit gyűjtőnéven „környezeti fájdalomként” aposztrofálnak? Az előadás bemutatta azokat a szempontokat is, amiket az ökopszichológia kínál a természetvédelem (újra)értelmezésében. Ezek célja, hogy továbbgondoljuk: hol végződünk mi és hol kezdődik a természet, meddig önvédelem és mikortól természetvédelem?
 

II. Ökopszichológiai NapDr. Mihók Barbara
Fotó: Bajomi Bálint.

Az előadások utáni szünetben volt lehetőség személyes beszélgetésekre egy bögre kávé, tea, sütemények és egyéb finomságok mellett, amiket a Szederfa Otthon fogyatékkal élő lakói készítettek az eseményre.

II. Ökopszichológiai NapFinomságokkal terített asztalok.
Fotó: Bajomi Bálint.

Az esemény második részében másfél órás ökopszichológiai tematikájú műhelyfoglalkozásokon tapasztalhatták meg a résztvevők a felmerült témák gyakorlati megközelítését. Fazakas Enikő és Magyar Eszter pszichológusok „Én a természetben - a természet bennem” workshopján a résztvevők megismerhették a természettel és ezen keresztül önmagukkal meglévő kapcsolat természetes hullámzását, változásait. A folyamat során tudatosabban rátekinthettek olyan korábban megtapasztalt jelentőségteljes természeti élményekre, melyek során egyénileg megélhették az összekapcsoltságot.

II. Ökopszichológiai NapAz "Én a természetben, a természet bennem" workshop kellékei.
Fotó: Bajomi Bálint.

A Barcsik Elza drámapedagógus és Donáth Attila ökopszichológiai szemléletű szupervizor, coach vezette műhelyen a természeti ciklusokhoz, fordulópontokhoz kapcsolódó hagyományőrző foglalkozások kerültek fókuszpontba. Novák Bálint pszichológus „A cuki jegesmacin túl: a könyvezetvédelmi propaganda okozta fájdalom feldolgozása mozgóképes eszközökkel” címmel tartott műhelyfoglalkozást. Ez egészen új megvilágításba helyezte a környezetvédelmi „propaganda filmeket”, és közös mozgóképes alkotói munkára hívta a résztvevőket, melynek központi szimbóluma az állatvilágban fellelhető megannyi formájú és kialakítású szem volt.

II. Ökopszichológiai NapKülönböző állatok szemeiről készült fotók a
"A cuki jegesmacin túl – A környezetvédelmi propaganda okozta fájdalom feldolgozása" c. workhopon
Fotó: Bajomi Bálint.

A konferencia záróeseménye egy improvizációs színházi előadás volt, amelyben a színészek a résztvevők megéléseit, élményeit játszották vissza, segítve ezek láthatóvá válását és integrációját.

II. Ökopszichológiai NapA Playback színház előadása
Fotó: Bajomi Bálint.

Az Ökopszichológiai Intézet tervezi az esemény folytatását: tavasszal és ősszel egy-egy Budapesten tartott nappal, nyáron pedig egy háromnapos balatoni alkalommal.

Dr. Fetykó Kinga Gabriela, Molnos Zselyke
A cikk elsőként a greenfo.hu zöld hírportálon jelent meg.

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.