Árad az adattenger

Manapság az adatbőség korát éljük – ez természetesen érezteti hatását az ökológiában is.

Mindenki érzi, hogy manapság egyre inkább elárasztanak minket az információk. Jó példa erre az egyre terebélyesedő e-mailes levelezés. A számítógépemen 1997 óta megvannak archiválva a beérkező e-maileim – az általuk elfoglalt tárterület növekvő trendet mutat:

A HVG december 22-i számában megjelent cikk szerint „a közösségi hálózatok, az internetre feltöltött multimédia és az online kommunikáció olyan mennyiségű információt hoztak létre, amire az emberiség történetében még nem volt példa. (…) A statisztikusok szerint a világon rendelkezésre álló adatmennyiség 90 százaléka az utóbbi két évben keletkezett.” Információtechnológiai (IT) körökben 2008-ban tűnt fel a „Big Data”, azaz „hatalmas adatmennyiség” kifejezés, amely mára a legdivatosabb szóösszetétellé vált az IT szektorban. Manapság világszerte dollármilliárdokat költenek a nagyszabású adatbányászatra és az azt lehetővé tevő technológiákra. A területnek számos alkalmazása van a gazdaságtól, vállalatirányítástól kezdve a politikáig. Barack Obama tavalyi kampánya volt a világ első professzionális adatbányászatra épülő választási hadjárata – írja a HVG.

Ezen folyamatok természetesen a tudomány területén is éreztetik hatásukat. Mint azt Fernández-Cano és mtsai. (2004) említik, Derek John de Solla Price már a hatvanas években leírta a tudományos folyóiratok számának exponenciális növekedését. Ugyanakkor ökológiai tanulmányainkból tudjuk, hogy véges világban nincs végtelen növekedés, és az exponenciális növekedés után gyakran a populáció összeomlása következik be. Ennek megfelelően Price is megjósolta, hogy a folyamat előbb-utóbb tetőzni fog. A tudomány méreteinek növekedése valószínűleg részben az emberi népesség növekedésének köszönhető, ez pedig várhatóan a XXI. század második felében megáll majd (Lutz és mtsai. 2001).


A folyóiratok számával párhuzamosan változik a közölt szakcikkek száma is. Szűkebb szakterületemen, a természetvédelmi célú visszatelepítések témájában igyekeztem összegyűjteni minél teljesebb módon a nemzetközi szakirodalmat, és megvizsgáltam annak időbeli változásait. A bal oldali grafikont kaptam eredményül. Jól látszik, hogy az irodalom a kilencvenes évek közepéig exponenciálisan növekedett, majd egy csúcspont után visszaesett, azóta pedig évi 150 publikáció környékén ingadozik.

Nagy adatbázisok az ökológiában és a természetvédelemben

A magyarországi madárgyűrűzés 2008-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. A diagramon a gyűrűző-rendszer „teljesítménye”, azaz a Magyarországon meggyűrűzött madarak, az aktív gyűrűzők és az érintett madárfajok száma látható. Forrás: MME Madárgyűrűzési Központ.
Látható, hogy nagymértékben megnövekedett a rendelkezésre álló adatok száma, pedig az ábrán a néhány éve elindult műholdas jeladókkal való nyomkövetés adatai nem is szerepelnek. Ez utóbbi technológia nagyságrendekkel növelte meg a vizsgált fajokról rendelkezésre álló információk mennyiségét.

A modern, nagy teljesítményű molekuláris és környezeti technológiák (pl. génszekvenálás, műholdak) ontják magukból a biológiai vonatkozású adatokat, melyek jellemzően nincsenek eléggé kihasználva az elemzés területén (Patterson és mtsai. 2010). Lassan az ökológia és a természetvédelem is felzárkózik az emberi genom szekvenálása és a részecskegyorsítók hatalmas adathalmazai által kijelölt utat követve, hogy belőle is „nagyléptékű tudomány”, azaz „big science” legyen. Egy lépés errefelé, hogy az USA-ban állami támogatással létrehozták a NEON-t (National Ecological Observatory Network, azaz Nemzeti Ökológiai Megfigyelő Hálózat) - számolt be a brit The Economist c. lap tavaly augusztusban. 2016-ig országszerte 60 megfigyelőponton 15 000 szenzort fognak elhelyezni, amelyek több, mint 500 féle adatot fognak szolgáltatni a hőmérséklettől kezdve a napsütésen és a szennyező anyagok koncentrációján át a növényzet állapotáig. A standardizált adatgyűjtés legalább 30 évig fog tartani, így hosszú távú adatsorokat fognak kapni a kutatók.

Már ma is léteznek olyan nagy adatbázisok, mint az IUCN Vörös Listája (Red List), az Encyclopedia of Life, vagy magyar példákat említve a madárgyűrűzési adatbázis, a MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa), a cönológiai felvételeket feldolgozó CoenoDat és a TIR (Természetvédelmi Információs Rendszer). Ezen adatok elemzése nagy kihívást és egyben lehetőséget jelent a kutatóknak. A Vörös Lista változásainak elemzése volt az egyik eleme egy rangos publikációnak a globális biodiverzitás változásáról, amelyen 45 kutató dolgozott együtt, és a Science-ben jelent meg (Butchart és mtsai. 2010). A MÉTA adatbázis adta az alapot Czúcz Bálint és mtsai. (2008) kutatásához a Természeti Tőke Index (Natural Capital Index) magyarországi változásáról.

Érdekes kérdés, hogy fenntartható-e az a törekvésünk, hogy egyre nagyobb adathalmazokat hozzunk létre, egyre több szakirodalmat produkáljunk, egyre több hivatkozást gyűjtsünk be cikkeinkre. Mint az Jared Diamond leírja az Összeomlás c. könyvében, a Húsvét-szigeten sokáig egyre nagyobb szobrok állításával versengtek a családok, törzsek. Aztán a versengésben kivágták a sziget fáit, mert kellettek a szobrok szállításához és felállításához, majd a bekövetkező környezeti változások nyomán összeomlott az emberi populáció. Lehet, hogy a mai megalomániánk is korlátokba fog ütközni egy idő után?

Bejegyzésem folytatásaként legközelebb a megnövekedett szakirodalom elemzésének új módszereiről fogok írni.

Kedves Olvasó! Milyen adatbázisokat használsz a munkádhoz? Hogyan elemzed az adatokat? Várjuk hozzászólásodat!

Bajomi Bálint

Felhasznált irodalom:

-Anonymus (2012): Terrestrial ecology: NEON light. The Economist, 2012. augusztus 25.
-Bajomi, B.; Pullin, A. S.; Stewart, G. B. és Takács-Sánta, A. (2010): Bias and dispersal in the animal reintroduction literature. Oryx 44 (3): 358-365. o.
-Butchart, S. H. M és mtsai. (2010): Global biodiversity: indicators of recent declines. Science 328 (5982): 1164-1168. o.
- Czúcz, B.; Molnár, Zs.; Horváth, F. és Botta-Dukát, Z. (2008): The natural capital
index of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 161–177 o.
-Diamond, J. ( 2007): Összeomlás. Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez. Typotex Kiadó, Budapest. 580 o.
-Fernandez-Cano, A.; Torralbo, M. és Vallejo, M. (2004): Reconsidering Price's model of scientific growth: An overview. Scientometrics 61 (3): 301-321. o.
-Lutz, W.; Sanderson, W. és Scherbov, S. (2001): The end of world population growth. Nature 412 (6846): 543-545. o.
-Nagy, G. (2012): Big Data – adattengerben fulladozó világ. Káoszgyakorlat. HVG, 51.-52. szám, 2012. december 22., 122.-123. o.
-Patterson, D. J.; Cooper, J.; Kirk, P. M.; Pyle, R. L. és Remsen, D. P. (2010): Names are key to the big new biology. Trends in Ecology & Evolution 25 (12): 686-691. o.

 

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.