magyar kutatások

Vitaindító cikk a hazai ökológia belterjességéről. Várjuk a hozzászólásokat! Fotó: Az ELTE egyik lágymányosi épülete (illusztráció).

A hazai ökológiai publikációk éves mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő trendet mutatott. Szembetűnő azonban a 2000-es évekbeli ’exponenciális’ növekedés és egy 2008 utáni plató. Lehetséges, hogy az ökológusok publikációinak mennyisége korlátozott? Ha igen, akkor hány publikáció várható évente és mi korlátozhatja a növekedést?

Az Ökológia blogon több alkalommal is felvetődött a hungarikum-fajokkal ill. élőhelyekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdése. Az egyik nézet szerint a hungarikumokkal kapcsolatos vizsgálatok nem “érdeklik” a többnyire nyugati országokban szerkesztett folyóiratokat, míg a másik nézet szerint mindezek ellenére lehetséges olyan vizsgálatokat folytatni ezen fajokkal-élőhelyekkel, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Az alábbi bejegyzésben egy jellegzetes hungarikum-faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján szeretném bemutatni, hogy a hungarikumok vizsgálata igenis szolgálhat olyan információval, mely nyugati országok szakmai közvéleménye számára is szolgálhat érdekességekkel. (Fotó: Orosz Attila.)

Két héttel ezelőtt a publikáláson alapuló rangsorolás túlzásba vitt alkalmazásának hátrányairól írtam. Most egy olyan véleményről számolok be, amely szerint mégiscsak van értelme az Impakt Faktor (IF) alkalmazásának. Rózsa Lajos a Keszthelyen megrendezett 9. Magyar Ökológus Kongresszus vitaestjén tartott előadással járta körbe a témát.