Nem is kell sok faj a hatékony ökoszisztéma-szolgáltatáshoz – vagy mégis?

Egy friss cikk - melynek megírásában magyar szerzők is részt vettek - új megvilágításba helyezi a biológiai sokféleség szerepét.

Általános vélekedés, hogy a biológiai sokféleség fontos mind a társadalom, mind a természet működése szempontjából, beleértve például az élelmiszer-termelést. Ez utóbbi jelentős mértékben függ az állati beporzástól, mint fontos szabályozó ökoszisztéma-szolgáltatástól. A pollinátor rovarok számos mezőgazdasági növény beporzásában játszanak fontos szerepet. Bár e beporzás fenntartásának fontosságát a beporzók divezitásának megőrzéséhez érvként használják fel, még nem került felmérésre, mekkora sokféleség is szükséges a beporzáshoz. Pedig alapvető kérdés, hogy mekkora erőfeszítések szükségesek a beporzók védelmére, úgy, hogy a beporzás működése ne sérüljön? Általános vélekedés, hogy a fajszám és az ökoszisztéma-szolgáltatás pozitívan összefügg, tehát az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása érdekében a biodiverzitás védelmét meg kell erősíteni, és a populációk csökkenését és kihalását meg kell akadályozni. David Kleijn és munkatársai tanulmányukban azonban meglepő eredményeket közöltek.

Eszerint a termesztett kultúrnövények beporzása a beporzók egy kicsiny, gyakori fajokból álló csoportjának köszönhető, és a ritka fajok beporzó tevékenysége elhanyagolható. Azaz ha csak arra építve érvelünk a biodiverzitás és ritka fajok védelme mellett, hogy szükség van rájuk az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz, akkor az bizony nem feltétlenül igaz.

A vizsgálat tárgya a mezőgazdasági növények beporzása volt, méhekre, mint a legfontosabb csoportra koncentrálva. A kutatásnak igen fontos gyakorlati vonzata is van, hiszen olajos magvú növényeink, például a repce, napraforgó, valamint zöldségek és gyümölcsök széles köre tartozik a méhek által beporzott növények közé. A méhek ökoszisztéma-szolgáltatása 3000 dollár/hektár értéket tesz ki közgazdasági becslések szerint, amit úgy tűnik gyakori méh fajok kis csoportja “szolgáltat”. Ráadásul, a tanulmány szerint e fajok védelme nem igényel jelentősebb erőfeszítést, élőhelykezelést vagy helyreállítást, ellentétben a ritka fajokkal.

A tanulmány fontos figyelmeztetés, hogy kizárólag az ökoszisztéma-szolgáltatásokra hivatkozva, a biológiai sokféleség védelme zsákutcába futhat. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy bár a pénzben mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást néhány gyakori faj biztosítja, a ritka fajok védelme is elengedhetetlen. Túl a nemzeti és EU-s szabályoknak való megfelelésen ezt indokolja a nem termesztett növények beporzásában betöltött szerepük, mely a kultúrnövényeknél lényegesen nagyobb morfológiai és fenológiai változatosságot képvisel, és a beporzó fajok sokféleségét igényli a sikeres termés- és magképzéshez. Továbbá a tanulmányban nem tér ki a teljes rendszer elemzésére (például interspecifikus illetve közvetett kölcsönhatásokra), illetve az aktuális mezőgazdasági rendszerről szól, mely akár néhány évtizeden belül átalakulhat a földhasználat vagy a klímaváltozás miatt, ami új kultúrnövényeket, és esetleg új beporzókat fog jelenteni. A termesztett és vadnövények fennmaradásának hosszú, evolúciós távlatú biztosításához szükség van a beporzó rovarok sokféleségére a funkcionális redundancia biztosításához. Ezt a célt azonban – mint Kleijn és társai tanulmánya mutatja – nem feltétlenül lehet a beporzó szolgálatás fenntartásával indokolni.

Klikk ide: Delivery of crop pollination services is an insufficient argument for wild pollinator conservation

Báldi András

 

MTA Ökológiai Kutatóközpont

 

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.