hálózatelemzés

Dr. Lengyel Gábor és Dr. Rédei Dávid válaszcikke az ízeltlábúak monitorozásának témájában.

Termékkiállítás és vásár október 6-án a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.

A legtöbb rendszertani csoport (madarak, emlősök, növények, stb.) monitorozása úgy történik, hogy az nem jár az alanyok pusztulásával. Ehhez képest az ízeltlábúaknál a talajcsapdázás, a fűhálózás és a fénycsapdázás során egyaránt elpusztulnak az állatok. Biztos, hogy jól van ez így?

A tiszavirághoz hasonló dunavirág valószínűleg a vízszennyezés miatt pusztult ki hazánk legnagyobb folyamából. Az elmúlt években viszont újra megjelent és Tahitótfalunál tömegesen rajzik.

A fenti kérdés Standovár Tibor és Richard B. Primack tankönyvében, A természetvédelmi biológia alapjaiban (Standovár és Primack 2001) szerepel.

Molnár Zsolt Pro Natura díjas kutató a Hortobágyon és keleti országokban kutatja, hogy a pásztorok hagyományos ökológiai tudásából mit lehet felhasználni a mai természetvédelemben. Fotó: Molnár Ábel.

Intézetünk minden turisztikai szezon kezdetén nyílt napot rendez. A rendezvény során az érdeklődők hiteles forrásból tájékozódhatnak a tó vízminőségéről, illetve ökológiai állapotáról, valamint betekintést nyerhetnek az Intézetünkben folyó kutatásokba. A rendezvényt, melyre ez úton is szeretettel meghívjuk Önöket, idén július 5-én (pénteken) fogjuk megtartani.

Az ökológia és a környezetvédelem területén nagy szükség van a különböző tudományágak eredményeinek felhasználására, összevetésére, szintetizálására.

Dr. Vörös Lajos, az MTA ÖK tudományos tanácsadója, a hazai algakutatás „doyen”-je remekül összefoglalta az algák szerepét a Balaton vízminőségének alakulásában, felvillantva simogató vizű tavunk hanyatlásának évtizedeit és a vízminőség helyreállításának, helyreállásának fő lépéseit, nem mellesleg pedig a tihanyi intézet tápanyagforgalmi és algakutatási eredményeinek társadalmi vonatkozású esszenciáját.

Talán már nem is lenne olyan érdekes ez a történet, ha ...