Dr. Lövei Gábor, a dániai Aarhusi Egyetem kutatója március 21-én az ELTE-n fog előadást tartani, melyben áttekinti a genetikailag módosított (GM) növények körül zajló vitát.
MEGHÍVÓ
A genetikailag módosított növények környezeti problémáiról -- elhúzódó vita
címmel előadást tart
Dr. Lövei Gábor
(Aarhusi Egyetem, Dánia; Fujian Tartományi Mezőgazdasági és Erdészeti Egyeteme, Fuzhou, Kína)
az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Bioetikai Egyesület szervezésében.
Az előadás ideje és helyszíne: 2013. március 21., 18 óra,
ELTE BTK Trefort-kerti campusa, Múzeum krt. 6-8., „i” épület, II. em., Bence György terem (bejárat a Trefort-kert felől)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az előadás absztraktja:
A genetikailag módosított (GM) növények szabadföldi termesztése 1997 óta folyik, noha a mai napig is alapjában csak négy gazdasági növény (szójabab, gyapot, kukorica, olajrepce) kétféle (herbicid-rezisztens, ill.bizonyos rovarcsoportoknak ellenálló) GM-változatát termesztik. Terjedésük egybeesik az ökológia módszertanának, és új szub-diszciplináinak (pl. tájökológia) ugrásszerű fejlődésével, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások létének es fontosságának felismerésével. Mindezek – a háttérben egyre erősebben "zöldülő" közvéleménnyel – elhúzódó, sok megkeseredett és inkorrekt elemet tartalmazó vitát generáltak. Az előadásban csak az ún. GM-növények környezeti hatásainak elméleti alapjaival, a hatások ökológiai jogosultságával, illetve a jelentős ökológiai hatások elkerülhetetlenségével foglalkozom. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat, illetve a GM-gyapot nagy területen való termesztése okozta, előre nem látott tájökológiai következményeket ismertetem, mint hasznos példákat. A GM-növények termesztése nem csupán ökológiai-környezetvédelmi kérdés, de az ökológiai hatások értékelése, és a környezetvédelmi hatások elemzése a kívánatosnál és szükségesnél eddig sokkal kevesebb helyet kapott.
Dr. Lövei Gábor honlapja itt érhető el.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az eloadason kb. 40en vettek
Az eloadason kb. 40en vettek reszt, ami utan nehany erdekes kerdest is kaptam. Az elhuzodo vitaval kapcsolatban osszerimel, amit Balint a szisztematikus osszehasonlitasrol es meta-analizisrol irt. Ezt mi vezettuk be a GM kockazatelemzesbe (eloszor kicsit ujrafeltalava a kereket: Lovei & Arpaia 2005, Entomologia Exp Appl, c folyoiratban kozolt cikkel), es ezen is vesztek velunk ossze mas allaspontot kepviselo csoportok (pontosabban Lovei & al. 2009, Environmental Entomology, a vitarol ld. a Nature "Battlefield" c. cikket: 2009, vol. 416, 27). Ami talan megnyugtato, h. a meta-analizis, mint egymasnak ellentmondo adatok nem-szubjektiv elemzesi eszkoze valik egyre inkabb elfogadotta.
Uj es erdekes fejlemeny, h. a GM-gyapot "immunitasa" a Bt-toxin termelese okan lecsokken, ezzel magyarazzak, h. szamos mas kartevo felszaporodik rajta, jobban, mint a hagyomanyos fajtakon (Proc Roy Soc B 280, 20130042, meg csak elektronikusan elerheto).
Quod erat demonstrandum: a GM novenyeknek elkerulhetetlenul lesznek jelentos okologiai hatasai.