Balaton, algakutatás, médiaszereplés – van-e tanulság?

Dr. Vörös Lajos, az MTA ÖK tudományos tanácsadója, a hazai algakutatás „doyen”-je remekül összefoglalta az algák szerepét a Balaton vízminőségének alakulásában, felvillantva simogató vizű tavunk hanyatlásának évtizedeit és a vízminőség helyreállításának, helyreállásának fő lépéseit, nem mellesleg pedig a tihanyi intézet tápanyagforgalmi és algakutatási eredményeinek társadalmi vonatkozású esszenciáját.

Talán már nem is lenne olyan érdekes ez a történet, ha ...

Talán már nem is lenne olyan érdekes ez a történet, ha a hvg.hu 2013. április 26.-i internetes oldala egy EU-jelentésből kiindulva nem közöl cikket elavult és csúsztatott információkra hivatkozva Újabb európai szégyenlista, már a Balatonnal is baj van címmel. Az írást elolvasva, különösen a cím irritáló. Ha vesszük a fáradságot, hogy a hvg.hu által hivatkozott eredeti EU-jelentést ("Cohesion Funding and Europe’s Water: Successes to Date, Challenges Ahead, European Parliament") is megnézzük, akkor abból

  • egyrészt kiderül, hogy az egy 2003-as forráson alapszik,
  • másrészt a Balaton csak képeslap-illusztrációként szerepel, spanyolországi, romániai, olaszországi és más képeslapokkal együtt - kétség kívül hatásosan. Az EU vízzel kapcsolatos törvényei („EU water laws”) szerint országosan 631 településünk nem volt megfelelő a 2003-as adatforrás szerint (vélhetően tehát korábban, ezek között több település valóban a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik), de a Balaton vízminősége még említés szintjén sem lett a hivatkozott jelentésben elmarasztalva!

A magyar kutatói szakma tudományosan megalapozatlannak tartja az EU-jelentést. A Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, Dr. G.-Tóth László állásfoglalásban cáfolta a hamis állításokat és rávilágított azok valódi okára. Ennek hatására a hvg.hu 2013. május 5. délután "Zavaros adatok alapján pocskondiázzák a Balatont" címen helyreigazító írást közölt (mint az előbb írtakból kitűnhetett, a pocskondiázás is kissé túlzás).

G.-Tóth László többször hangsúlyozta, hogy a Balaton vízminősége kiváló. Somlyódi László professzor, az MTA tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója is egyértelműen leszögezte, hogy aki a Balaton vízminőségét kifogásolja „annak fogalma sincs a valós helyzetről”. Ilyet persze nem állított a hivatkozott EU-jelentés, csak a hvg.hu újságírója csúsztatott nagyot. Amit G.-Tóth László is kritikán alulinak tart: a jelentés zavaros, hiányos és idejemúlt adatokra épít. Az EU-jelentés „idejét múlt”-ságának oka pedig az egyébként világszínvonalú magyar hidrológus, hidrobiológus kutatók és a vízügyi ágazati politika szereplői közötti párbeszéd elakadása és hiánya.

A Balaton vízminősége ugyan tartósan jó vagy kiváló, a nitrogénkötő kékalgák megjelenésének veszélyével azonban mindenkor számolni kell. A tó új keletű környezeti problémáit pedig az idegenhonos gerinctelen és gerinces állatfajok újabb inváziói okozzák, és a vízszint szélsőséges ingadozása.

Milyen kérdések merülhetnek fel e történet és az ökológiai kutatások szempontjából?

  • Kell-e, érdemes-e egyáltalán egy ilyen cikkre egy ökológusnak reagálnia?
  • Mennyire hitelesek (aktuálisak) saját adatbázisaink, adatforrásaink, amikkel dolgozunk?
  • Mi lesz eredményeink sorsa?
  • Az ökológia fontos (és kevésbé fontos) kérdéseit, eredményeit kinek érdemes „tematizálni” a médiában?
  • Melyik médiumban?
  • Kikkel szükséges, érdemes és kikkel nem szabad kommunikálni?
  • Hogyan lehet ezt jól, jobban … csinálni?
  • Milyen a kapcsolatunk az állam és a társadalom meghatározó szereplőivel?
  • Milyen kutatásaink vannak, amelyek társadalmi-közérdek szempontból fontosak, érdekesek – egyszerre csak (akár váratlanul is) médiafigyelmet kaphatnak?

Hozzászólások

hm... erdekes. Ugy csipobol:
=============
Kell-e, érdemes-e egyáltalán egy ilyen cikkre egy ökológusnak reagálnia? IGEN - es amit irtok a blogon, nem tul meggyozo. Bocs, nem fikazni akarok. De nem derul ki, mit is irnak, mi is a pontatlan, mi is a helyes? Miert nem hivjatok meg a HVG ujsagirojat?
Mennyire hitelesek (aktuálisak) saját adatbázisaink, adatforrásaink, amikkel dolgozunk? EZ SZAKMAI kerdes, nektek kell eldonteni.
Mi lesz eredményeink sorsa? EZT komolyan kerdezed? Tudja a fene. De probalkozni kell, ami feltetelezi, hogy tudjatok, mi lenne a "legjobb sorsa". Ezen toprengeni kell.
Az ökológia fontos (és kevésbé fontos) kérdéseit, eredményeit kinek érdemes „tematizálni” a médiában? Annak, aki akarja - aki veszi a faradsagot. A kevesbe fontos kerdeseket felejtsetek el. Annak idejen a pszichologusok ugy dontottek, h. Popper Peterre bizzak a media-kapcsolat, media-szerepelesek kiepiteset, mert o erti is, meg tehetsege es hajlama is van az ilyesmihez. Ugy nagyjabol bejott. Ezt vehetjuk mintaul mi is - nem feltetlenul egy emberre alapozva. De tan mindne intezetben lehet valakit keresni, aki ilyesmit csinal, v. tud csinalni.
melyik médiumban? MINDEGYIKBEN - nem lesz olyan sok, amelyik tolakszik, hogy kozolje.
Kikkel szükséges, érdemes és kikkel nem szabad kommunikálni? - OLYAN nincsen, hogy vkivel nem szabad. Szukseges es erdemes mindenkivel. Itt a labda mindig a mi terfelunkon van. Arrogancia lenne "felveteli vizsgat" elvarni, h. ha atmesz, veled kommunikalok - ez abszurd is lenne.
Hogyan lehet ezt jól, jobban … csinálni? - Gyakorlattal, kepzessel. Kerdem: miert kellett megvarni a HVG-t, amig az EU jelentsre reagalt valaki? Ez nem volt ismert a szakma elott korabban? sot: nem vett a jelentes megirasaban reszt valaki, aki "Balatonos"?
Milyen a kapcsolatunk az állam és a társadalom meghatározó szereplőivel? Amilyent kiepitetek. A helyzet, h. ti. ti vagytok a Balaton-kutatok, alaphelyzetben semmit nem jelent.
Milyen kutatásaink vannak, amelyek társadalmi-közérdek szempontból fontosak, érdekesek – egyszerre csak (akár váratlanul is) médiafigyelmet kaphatnak? EZT nehez elorejelezni. De erdemes ebbol a szempontbol mindent atgondolni. Erdemes rendszeres kapcsolatot apolni ujsagirokkal, es idonknet megkerdezni oket, mit is tartanak ok erdekesnek? Es nem megsertodni, ha nem tartanak semit annak, v. olyant, ami szerintunk nem erdekes.
===========
na, ennyi "bolcsesseg" egyszerre tobb, mint sok. :-) Azt hiszem, ha ezt korbejarjuk, mint az Orkeny egyeprcesben a paprikafuzeren valo elmelazas: sokmindenre rajohetunk. Kiindulas: NEM a "tudas-deficitet" hibaztatni. GM-kerdesekben sokszor beszelek kutatokkal, akik mindenfele okbol hulyenek tartjak a nagyerdemut, aki semmit nem tud a szakmarol. Hat persze, de nem is ez a dolga. Ellenben "felvilagositani" sem feltetlenul lehet, mert ha mindenfelet tud is a nagyerdemu, nem feltetlenul veszi at az ertekrendunket. Ezt pedig nehezen fogadjak el a szakmabeliek, pedig sok kutatas es tapasztalat mutatja, h. igy van. Az alapfelfogas, h. ti. a nezetkulonbseg azert van, mert a masik tudatlan, regen megbukott.
Kosz a fontos temafelvetest
Udv
L. Gabor

Az utolso kerdesre reagalva: a kozvelemenyt erdeklo es okologusok altal fontosnak tartott temak hianya nem feltetlenul erdektelensegbol fakad. Az erdekodes hianya ellen az erdeklodes generalasaval, fenntartasaval lehet valamit tenni. Kerdes az: mi a cel ezzel? Az talan keves celnak, hogy el kell kerulni a felretajekoztatast, ha a HVG valotlant allit, akkor rorrigaljuk es azzal kesz. A cel lehet a folyamatos media jelenlet, ami hasznos lehet forraskivonasok, intezmenybezarasok eseten. A cel lehet penzugyi forrasok megszerzese, lobbierdekek kepviselete az egyeb szektorok erdekei mellett. Ez mind mind strategiai jelentoseggel bir az egesz szakma szempontjabol, azaz nem valoszinu hogy egyedi kutatok "mediaharca" a legjobb ut. Ehhez koncepcio, es foallasu tudomanyos kommunikatorok kellenek. Ebben a "zoldeknek", NGO-knak (MME, Nimfea, Levego, es meg sokan masok) van tapasztalata, amire lehet epiteni.

Udv: Peter