vitafórum

Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Ezt mutatta ki egy Európában hét helyszínen 14 éve folyó kísérletsorozat. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg nemrégiben. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A társszerzők között van Kovácsné Láng Edit és Garadnai János is.

 

Március 22. a Víz Világnapja – ezt ünnepelték egy kétnapos rendezvényen Budapest ivóvízbázisa mellett, Szigetmonostoron.

Természetvédelem iránt elkötelezett emberekként, kutatókként örömmel látjuk, hogy az elmúlt évtizedek során világszerte robbanásszerűen növekedett a természetvédelem hatálya alá tartozó élőhelyek területe. Európában ennek az egyik legfontosabb lépése a Natura 2000 hálózat kialakítása volt, amelyet a világon eddig legnagyobb területet érintő és egyik leghatékonyabb természetvédelmi intézkedésként tart számon a szakma (Weber és Christophersen 2002). Ez az örvendetes folyamat egyre több feladatot és egyre nagyobb felelősséget ró miránk, ökológusokra, hiszen a védett területeken szükség van az élőhelyek állapotának rendszeres monitorozásra.

Sály Péter vitaindító írása a terepkutatások jelentőségének csökkenéséről. Fotó: Kis János egy kis apolló-lepkét vizsgál terepen.

Kutatók, természetvédő szakemberek és független természetvédelmi szervezetek részvételével rendezik meg idén augusztus 2. és 6. között a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust, amely egyben a 27. világszintű konferenciának számít ebben a témakörben. A franciaországi Montpellier-ben rendezendő szakmai rendezvény célja, hogy bemutassa a világban éppen zajló vagy még csak tervezési szakaszban lévő programokat, beszámoljon az új kutatásokról és azok eredményeiről, valamint a résztvevők megismerhessék a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a világ számos táján tett erőfeszítéseket.

Természetvédelmi kezelés néven – a www.termeszetvedelmikezeles.hu internetcímen – új weblapot indított a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve. A honlap szerkesztőinek az a célja, hogy valamennyi védett növény- és állatfajt, Natura 2000 és ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer) élőhelyet bemutassa. Fotó: a fokozottan védett bánáti bazsarózsa leírása is fent van a honlapon.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait.
Fotó: Őserdő Erdőrezervátum a Bükkben. Gálhidy László felvétele.

A jövőben az IPBES által kidolgozott, a természet és társadalom közötti kölcsönhatásokat leíró egyszerű fogalmi rendszer segíthet a biodiverzitás felmérésében. Ez a fogalmi rendszer annyiban több a korábbiaknál, hogy különböző tudományterületeket és ún. tudásrendszereket is magába foglal. Ezáltal újszerű gondolkodásra késztet, amely új felfedezésekre vezethet.

Fotó: Báldi András, az egyik magyar delegált az IPBES plenáris ülésén Bonnban (Németország).

Az idegenhonos fajok "vezetői" (drivers), vagy "utasai"-e (passengers) a környezet változásának?

A szárazföldi gerinctelenek nagy egyedszámban való megjelenéssel és magas biodiverzitással képviseltetik magukat a szárazföldi ökoszisztémában. Ezen tulajdonságuk teszi őket alkalmassá indikátor szervezetekként való alkalmazásuknak a környezetünket érő negatív hatások tanulmányozására.

Fotó: keleti kékfutrinka, Monika Betley felvétele, forrás: wikipedia.org.