2012 áprilisában a Nobel-békedíjjal kitüntetett, klímavédelemmel foglalkozó IPCC mintájára megalakult az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services). A biodiverzitást és az ökoszisztéma szolgáltatásokat fókuszba állító szervezet 2013 decemberi tanácskozásán két magyar szakértő – Báldi András és Pataki György – is részt vett. Az esemény kapcsán Báldi Andrással készítettem interjút.
- Milyen formában veszel részt az IPBES munkájában?
- Az IPBES-nek 115 ország a tagja, amelyek megbíztak egy 25 fős Multidisciplinary Expert Panel-t (MEP) a szakmai munkával. Ennek vagyok az egyik tagja.
- Miért volt fontos a törökországi Antalyában nemrég rendezett konferencia?
- Az IPBES első plenáris ülése 2013. januárjában volt. Akkor a szervezet „megszületéséhez” szükséges döntések születtek, például a MEP létrehozása, és egy hosszú feladatlista. Ennek a MEP eleget tett, elkészült az elméleti háttér, a 2014-2018-as évek munkaterve, és még legalább 15 fontos, bár többségében meglehetősen bürokratikus dokumentum. Kevesebb, mint egy év elteltével, Antalya-ban a második plenáris ülésen ezeket a dokumentumokat tekintették át az országok küldöttjei, és hoztak döntéseket. Kiemelném a munkaterv elfogadását, melyben a kutatókat leginkább érintő jövőbeli tevékenységek vannak.
- Rajtad kívül kik képviselték még Magyarországot?
- Magyarország egészen kivételes helyzetben van, hiszen rajtam kívül Pataki György közgazdász is részt vesz a MEP munkájában. A MEP tagjai különben 23 országból jöttek. De fontos kiemelni, hogy a MEP független szakértői testület, tehát sem a MEP üléseken, sem a plenáris ülésen nem az országunkat képviseljük.
- Milyen álláspontot képviseltek a magyar résztvevők?
- Sajnálatos módon hivatalos magyar képviselet nem volt Antalya-ban, a VM nem küldte el a delegációját. Így – annak ellenére, hogy két független, ám magyar szakértő van a szakértői bizottságban – nem tudtunk élni ezzel a lehetőséggel, például nem tudtunk másokhoz hasonlóan informálisan átbeszélni az éppen aktuális eseményeket.
- Elégedett vagy a konferencia eredményével?
- Feltétlenül. A fő cél, hogy elindulhat a szakmai munka, teljesült, a résztvevő országok „összedobták” a szükséges forrás nagyobb részét is. Kezdődhetnek a felmérések, technikai és háttéranyagok összeállításai, stb.
- Mennyiben más ez az új szervezet, mint a Millenium Ecosystem Assessment (MEA)?
- Nem igen ismerem a MEA felépítését. Amit el tudok mondani, hogy az IPBES nagyban épít az IPCC tapasztalataira, a jókat átveszi, a nem sikereseket elkerüli.
- Mi lehet az oka, hogy Magyarország kimaradt a MEA-ból?
- Mivel nem ismerem a MEA-t erre nehéz válaszolnom, de hozzájárulhatott, hogy a magyar „supra” kutatás igen jelentősen megerősödött az elmúlt években, megnőtt a nemzeti és nemzetközi láthatósága is A MEA-ból talán azért maradhatott ki a magyar ökológus társadalom, mert akkoriban még láthatatlan volt, az IPBES-ben viszont – legalábbis részmagyarázatként – azért van benne, mert most már erősebb. Gondoljunk a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciákra – figyelem!, 2014 novemberében várható a következő! – vagy a European Congress of Conservation Biology sorozatra, melyek közül az elsőt Egerben rendeztük meg, de általában a tudományterület megerősödött, nemzetközi láthatósága jelentősen megnőtt. Jól illusztrálja ezt a Web of Science-ben található magyar szerzőségű cikkek illetve a kapott citációk száma - lásd az első grafikont Sólymos Péter blogbejegyzésében!
Bajomi Bálint
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni