A környezetünket érő negatív hatásokat jelző szárazföldi gerinctelenek

Számos tanulmány született arra vonatkozóan, hogy a városiasodás, mint a XXI. század egyik globális problémája, hogyan befolyásolja a gerinctelen taxonok biodiverzitását, egyedszámát. Ezeknek a tanulmányoknak az alapját az városiasodás hatására kialakult gradiensek képezik. A gradienseknek egyik végpontja mentén emberi tevékenység által terhelt élőhelyek, míg másik végpontja mentén természetes, közvetlen emberi tevékenységektől mentes élőhelyek találhatóak. A megfelelően kiválasztott gerinctelen taxonok alkalmazásával városaink állapota, minősége tanulmányozható. Vizsgálataink során futóbogár és ászkarák egyedek toxikus elemtartalmát tanulmányozzuk, az említett urbanizációs gradiens mentén, Debrecen városában. A futóbogarak közül keleti kékfutrinka (Carabus violaceus) és gödörkés gyászfutó (Pterostichus oblongopunctatus) egyedek, míg az ászkarákok közül a közönséges gömbászka (Armadillidium vulgare) egyedek toxikus elemtartalmát vizsgáltuk. Mindhárom faj a kiválasztott élőhelyek mindegyikén megtalálható, mivel a fajok toleranciája széles. A vizsgált toxikus elemek közül a bárium, réz, mangán, vas, ólom, stroncium és cink koncentrációját tanulmányoztuk. Eddigi eredményeink bizonyították, hogy jelentős különbség van a futóbogarak toxikus elemtartalma között. Habár mindkét faj ragadozó életmódot folytat, az eltérő táplálék magasabb toxikus elemtartalmat eredményezhet a gödörkés gyászfutó egyedekben, mint a keleti kékfutrinka egyedekben. Az előbbi faj egyedei inkább földigilisztákkal, apróbb férgekkel táplálkoznak, míg utóbbi faj egyedei inkább a puhatestűeket részesítik előnyben. Ugyanakkor jelentős különbségek lehetnek a fajok hím és nőstény egyedeiben is. Eredményeink bizonyították, hogy az ivar is meghatározó a toxikus elemek akkumulációja alapján, mivel jelentős különbséget tapasztaltunk a hímek és nőstények réz, ólom és stroncium tartalmában. A réz és ólom szignifikánsan nagyobb koncentrációban volt jelen a hím egyedekben, míg a stroncium koncentráció a nőstényekben volt nagyobb. A futóbogár egyedek esetében az urbanizációs gradiens mentén nem tapasztaltunk jelentős különbséget a toxikus elemek koncentrációjában. Ezzel ellentétben eredményeink jelentős különbséget mutatnak a közönséges gömbászka egyedek toxikus elemtartalmát tekintve, a réz koncentrációjában. A városi területekről gyűjtött ászkarákok réz koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt, szemben a városszéli és természetes állapothoz közeli területekről gyűjtött egyedeknél. Ugyanakkor az ászkarák egyedek esetében is tapasztaltuk az ivarok között különbséget a mangán koncentrációjában. A nőstény egyedekben nagyobb koncentrációt tapasztaltunk, mint a hím egyedek esetében. Eddigi vizsgálataink alapján összességében a következő megállapításokat tehetjük. A városiasodás eredményezheti a futóbogár és ászkarák egyedek toxikus elemtartalmának változását, ezért környezeti terhelés monitorozására a kiválasztott szárazföldi gerinctelen taxonok alkalmasak. Ugyanakkor eredményeink utalnak arra, hogy a hím és nőstény egyedek közötti elem összetételbeli változások az eltérő enzimaktivitással magyarázhatóak.

Simon Edina

Simon Edina kutatása az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program-Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg. A mérésekhez szükséges műszereket a NOVO-Lab KFt. (Agilent Technologies) bocsátotta rendelkezésünkre.
A tudománynépszerűsítő cikk részben Simon et al. (2014). Futóbogarak toxikus elemtartalma című tudományos közleményén alapul.