Magyar botanikusok új adatbázis létrehozásán kezdtek el dolgozni, PADAPT (PAnnonian DAtabase of Plant Traits) munkacímen. A projekt indulása kapcsán felmerülő kérdéseket egy előadóülésen és munkaértekezleten járták körül 2019 áprilisában, Debrecenben. (X)
Fotó: Kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale) magjai.
Környezeti események a Kárpát-Balkán régióban történeti és természettudományi források tükrében.
Fotó: A döbröntei vár gyeppel körbevett romja. Bajomi Bálint felvétele.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont blogja már tableten és okostelefonon is kényelmesen olvasható. Havonta egy-egy cikket jelentetünk meg ökológus szakemberek „tollából”. Várjuk az írásokat, véleményeket és hozzászólásokat!
A felsőoktatás helyzete szinte a rendszerváltás óta parázs téma. Ritkán taglalt vonatkozás azonban, hogy a felsőoktatás hogyan képes hozzájárulni a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához.
Klein Ákos cikke.
Fotó: diplomaosztó az ELTE-n. Bajomi Bálint felvétele.
1869. november 4-én, csütörtökön jelent meg az egyik legrangosabb tudományos folyóirat első száma.
Kép: Részlet az első szám címlapjáról. Forrás: Nature.
A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki 2018. 12. 6-án az Akadémia rendkívüli közgyűlése. Palkovics László miniszter egy másik helyszínen tartott sajtótájékoztatót, ahol kiemelte: fontos neki az MTA zavartalan működése az átmeneti időszakban is.
Fotó: Az Akadémia budapesti székháza. Bajomi Bálint felvétele.
Immár 26. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát. A díjakat 2018. november 6-án adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást is. Az Év Természetfotósa díjat Potyó Imre ökológus kutató kapta.
Fotó: Potyó Imre az egyik kiállított képe előtt. Bajomi Bálint felvétele.
Beszámoló egy Plönben (Németország) rendezett konferenciáról.
A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzorának irányításával. A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit.
400 000 – 600 000 kurgán található kontinensünkön. A halmok más természetvédelmi szerepet töltenek be keleten és nyugaton.