holisztikus ökológia

A kisemlősök (azok a szárazföldi, repülni nem képes emlősök, amelyek tömege kisebb, mint 200 gramm) fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, a táplálékhálózatok meghatározó láncszemei (magpredátorok, illetve számos ragadozó madár és emlős zsákmányállatai), nagy produktivitásúak, magas szaporodási rátával jellemezhetőek, így az energiaáramlási folyamatoknak is fontos részvevői. Sok fajuk speciális ökológiai igényű és csak bizonyos típusú élőhelyeken fordulnak elő, így például a vizes élőhelyekhez kötődnek.

Fotó: közönséges kószapocok (Arvicola amphibius).

Nem megalapozott a lápibagoly lepke ügyében a másfél milliárd forintos perérték – ez is kiderült Szegeden a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián. V. Németh Zsolt államtitkár pontosította elhíresült „nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál” kijelentését. Fotó: Gálhidy László, a WWF Magyarország munkatársa a péntek esti vitafórumon.

Tibor bácsi életének 97. évében távozott el az élők sorából. Személyében az állatökológia talán utolsó klasszikus alakja ment el közülünk. Fotó: Samu Ferenc.

A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Az elmúlt évek dolmányos varjú monitoring programjának köszönhetően évről-évre drasztikus állománynövekedést tapasztaltak Debrecenben. Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat a városi varjak állományszabályozása. Erre kínál alternatívát a jelen írásban bemutatásra kerülő létrás csapda.

A Science egyik nyári számában két review cikk is foglalkozik a biodiverzitás-csökkenés, ezen belül is az állatfajok eltűnésének problémájával. A két cikk részletesen tárgyalja, hogy az állatfajok kihalásai és populációik méretcsökkenései miként befolyásolják az ökoszisztémák működését (ökoszisztéma funkciók és ökoszisztéma szolgáltatások), emellett bemutatják azokat a lehetőségeket, amelyek az állatfajok eltűnésének megállítására, illetve a folyamat minél hatékonyabb visszafordítására állnak jelenleg a rendelkezésünkre.

Fotó: a kipusztulástól fogságban szaporítással megmentett Przewalski-ló egyedei Hortobágyon.

Vitaindító cikk a hazai ökológia belterjességéről. Várjuk a hozzászólásokat! Fotó: Az ELTE egyik lágymányosi épülete (illusztráció).

A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Elsődleges célfajuk a dolmányos varjú, amely kétszínű tollruhájáról könnyen felismerhető, arról nem is beszélve, hogy számos hazai városunkban egész évben megfigyelhetjük.

A Tavirózsa Egyesület 2008-ban indította el a Lápi Élőhely-fejlesztési Mintaprogramot, melynek fő célja egy halfaj, a fokozottan védett lápi póc európai állományainak védelme és gyarapítása.

A közös uniós agrárpolitika új támogatási rendszerének esetleges káros következményeire, a biodiverzitás csökkenésére figyelmeztet az a frissen megjelent tanulmány, amelyet Báldi András Lendület-csoportvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója társszerzőként jegyez. A Science magazinban olvasható cikk javaslatokat is megfogalmaz a kedvezőtlen folyamatok megfordítására. A cikk folytatása az mta.hu-n

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet NYÍLT NAPOT rendez. Rendezvényünk célja a Balaton élővilágának bemutatása, illetve az intézetünkben folyó kutatások megismertetése.