Nemrégiben jelent meg a Természetvédelmi Közlemények új száma. Ennek kapcsán kérdeztem e-mailen Bereczki Krisztinát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársát, a folyóirat egyik szerkesztőjét.
- Milyen esemény kapcsán állt össze a kötet tartalma?
- 2014. november 20-23. között Szegeden került megrendezésre a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, amely a hazai természetvédelmi szakemberek és kutatók legszélesebb körű szakmai összejövetele. A konferencia résztvevői számára lehetőséget biztosítottunk, hogy az elhangzott előadások és bemutatott poszterek teljes anyagát szakmai cikk formájában beküldjék a Természetvédelmi Közlemények szerkesztőségébe. A beérkezett anyagokat a Természetvédelmi Közlemények Különszámaként megjelentettük.
- Hány cikket tartalmaz a mostani szám? Milyen főbb témák jelennek meg benne?
- A konferenciakötet összesen 40 cikket tartalmaz, melyek mind témájukat, mind az alkalmazott módszereket tekintve nagy változatosságot mutatnak. A cikkek egy része valamely növény- vagy állatfaj védelmére vonatkozó kutatás eredményeit mutatja be, míg mások az élőhelyek leromlásának (pl. élőhelyek fragmentáládása, idegenhonos fajok terjedése, élőhely-szennyezés, stb.) vagy éppen az urbanizációnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálják. Továbbá a cikkek jelentős része foglalkozik valamely ökoszisztéma szolgáltatás ökológiai vagy társadalmi vonatkozásainak vizsgálatával, értékelésével. Az alkalmazott módszereket tekintve ökológiai, analitikai kémiai vagy éppen szociológiai-társadalomtudományi módszerekkel egyaránt találkozhatunk. Mindez jól jelzi a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia több tudományterületet átívelő interdiszciplináris jellegét.
- Ha jól tudom, a lap ma már csak az Interneten jelenik meg, nyomtatásban nem. Miért döntöttetek így?
- A nyomtatás magas költségei az internetes megjelenéssel elkerülhetők. Ráadásul az a tapasztalatunk, hogy a kutatók és gyakorlati szakemberek egyaránt előnyben részesítik az internetes keresést, amely rendkívüli módon meggyorsítja a szakirodalomhoz való hozzáférést. A gyorsaság mellett nem elhanyagolható előny az ingyenesség. 2009 óta jelenünk meg kizárólag az interneten, az azóta megjelent kötetek teljes anyaga szabadon hozzáférhető és letölthető a folyóirat honlapjáról.
- Sok munka van a folyóirat szerkesztésével? Miért érdemes ilyen munkát vállalnia egy tudományos kutatónak?
- Egy folyóirat szerkesztése elég sok munkát és figyelmet igényel. A beérkezett kéziratok szerkesztői ellenőrzése, szakmai bíráltatása, a bírálatok alapján átdolgozott kéziratok elfogadásáról, ill. elutasításáról való döntés, valamint az elfogadott kéziratok tördelésre való előkészítése mind szerkesztői feladat. E több lépésből álló folyamat során egy szerkesztő nagyon sok szakemberrel levelezik, amely kiváló lehetőség a kapcsolatépítésre. Emellett a folyóiratok szerkesztői elsőkézből értesülnek a legújabb kutatási eredményekről és irányokról. Emellett egy folyóirat szerkesztésében való részvétel nagyon hasznos tapasztalattal szolgálhat egy kutató számára. A szerkesztési folyamatra való jobb rálátás ugyanis számos módon megkönnyítheti a kutató számára a publikálást. Mindezen előnyök mellett a folyóirat-szerkesztést egy fontos és hasznos munkának tartom, amely eredményeként tudományos eredményeket teszünk széles körben ismertté. Ebben a folyamatban részt venni mindenképp örömteli dolog.
- Régebben, amikor a cikkek nyomtatásban is megjelentek, csak fekete-fehér képeket lehetett betenni a kéziratokba. A mostani cikkeket böngészve az interneten feltűnt, hogy most már színes ábrák, térképek is vannak. Gondolom a nyomdai költségek indokolták a korábbi irányelveket. Mennyire éltek a kutatók a mostani lehetőséggel?
-Valóban a nyomdai költségek tették indokolttá, hogy kizárólag fekete-fehér ábrákat állt módunkban megjelentetni. Mivel az internetes megjelenéssel a nyomdai költségek eltűntek, az ábrák mennyiségére és színére vonatkozó megkötések enyhültek. Jelenleg lényegében bármennyi színes ábra megjelenhet, amit a cikk tartalma indokol. Korábban a színes térképek, ábrák megjelenését egy online függelékben biztosítottuk.
- Hogy tapasztaltad, az Impakt Faktor vadászat mellett mennyire tartják fontosnak a magyar természetvédelmi biológusok a hazai lapokban való publikálást?
- A kutatók számára kevésbé vonzó egy magyar nyelvű lapban publikálni egy angol nyelvű impaktos folyóirathoz képest. Ez teljes mértékben érzékelhető a Természetvédelmi Közlemények esetében is. Lapunkhoz kéziratok leginkább a pályájuk kezdetén álló fiatal kutatóktól, valamint a gyakorlati természetvédelemben dolgozó szakemberek részéről érkeznek. Ez utóbbit különösen fontosnak tartom, hiszen a természetvédelemben évtizedekig dolgozó szakemberek óriási tudást halmoznak fel egy-egy faj vagy terület védelmére/kezelésére vonatkozóan. Ezek az adatok publikálás nélkül nem jutnának el a szélesebb közönséghez, sokszor a kutatókhoz sem. Ugyanakkor fontosnak tartanám, hogy a kutatók is nagyobb kedvvel jelentessék meg kutatási eredményeiket magyar nyelvű lapok hasábjain is, ezzel is javítva az elméleti és gyakorlati szakemberek közötti információáramlást, valamint ápolva a magyar tudományos nyelvet.
Bajomi Bálint
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni