Hibaüzenet

User warning: The following theme has moved within the file system: mtaokblog. In order to fix this, clear caches or put the theme back in its original location. For more information, see the documentation page. in _drupal_trigger_error_with_delayed_logging() (line 1143 of /var/www/html/mtaok7/includes/bootstrap.inc).

Mi a szakdolgozatok szerepe?

Évente rengeteg diplomamunka születik Magyarországon és szerte a nagyvilágban – érdemes tehát megvizsgálni a tudomány vérkeringésében betöltött szerepüket.

Fotó: diplomaátadó az ELTÉ-n. Bajomi Bálint felvétele.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint Magyarországon 2017-ben 50 431 hallgató szerzett egyetemi, vagy főiskolai szintű oklevelet, valamint alap-, ill. mesterfokozatot. 1 177 diák pedig PhD, vagy DLA fokozatot szerzett. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben ugyanennyi diplomadolgozatot, doktori disszertációt írtak a szorgalmas, vagy kevésbé szorgalmas diákok. Évtizedes távlatokban ez több százezres mennyiséget jelent. Nyilván a mi szakterületünk, az ökológia, a természetvédelem ennek csak egy kis szelete, de ha valaki itt is felmérné, összesítené a számokat, nálunk is tetemes mennyiség jönne ki az évente keletkező új dolgozatok terén. Ha pedig a kumulatív eloszlást néznénk, azaz megvizsgálnánk, hogy egy adott időpillanatig – például 2017-ig – hány írás született összesen, jó nagy számokkal tudnánk dobálózni. A többségük elkészültük után bekerülnek a tanszék, a kar könyvtárába – kérdés, hogy egyáltalán kézbe veszi-e őket valaki később. 10-20 év után esetleg le is selejtezik őket.

Gondoljuk át egy kicsit: milyen szerepet töltenek be a szakdolgozatok a természettudomány vérkeringésében, mindennapi működésében? Mennyire tekinthető egy „átlagos”, egy „gyenge”, vagy egy „kiemelkedő” Bsc., vagy Msc. szakdolgozat mondanivalója új eredménynek a tudomány számára? Egy doktori disszertációnak nyilván nagyobb súlya van a Bsc. fokozatnál. Az ELTE biológus doktori képzésében például legalább két darab Impakt Faktorral rendelkező cikken kell alapulnia a disszertációnak – ezt a feltételt jóval több és jobb minőségű kutatómunkával lehet csak teljesíteni.

Jól emlékszem rá, hogy amikor anno az én Tudományos Diákköri pályázatomat, majd Msc. Szakdolgozatomat írtam, a kékcsőrű réce visszatelepítését elemeztem. Az egyik legfontosabb forrásmunka Tolnai Krisztina 12 évvel korábbi szakdolgozata volt. Az általam készített anyagból aztán írtam cikket a Természetvédelmi Közleményekbe és két angol nyelvű írásom is megjelent a témában. Ez a két szakdolgozat tehát bekerült a tudomány vérkeringésébe. Ez viszont csak egy egyedi példa, két szakdolgozat nyilván nem tekinthető elegendő méretű mintának.

Nem tudom, mennyire ismert az ökológus kutatók köreiben, hogy a greenfo.hu környezetvédelmi hírportálon 2004 óta gondozom a környezet-és természetvédelmi témájú szakdolgozatokat és doktori disszertációk adatbázisát. Ma 61 témába vágó szakdolgozat bibliográfiai adatait találjuk meg ezen a weboldalon, és mindegyik munka teljes szövegét le lehet tölteni Pdf formátumban. A plagizáló visszaélések elkerülése céljából a dolgozatok többségét úgy helyeztem el, hogy ne lehessen a szövegüket részben, vagy egészben kimásolni. (Érdekességként megemlítem, hogy nemrégiben egy különlegességet tettem ki, amely eltér a korábbi szakdolgozatoktól. Óhegyi Erzsébet a Szent István Egyetem Agrár és természettudományi szakfordítói képzése keretében a „Conservation Biology for All” című könyv ötödik fejezetét fordította le és tette ezáltal elérhetővé magyar nyelven. A fejezet napjaink egyik legnagyobb természetvédelmi problémáját, az élőhelyek elvesztését, annak okait és következményeit mutatja be.)

A Greenfo mellett más tudományterületeken is vannak hasonló adatbázisok. Ugyanakkor a Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem teljes szövegű Pdf-jei csak az egyetem munkatársai és diákjai számára érhető el, egyetemi IP-címekről, illetve gondolom külsősöknek az egyetem könyvtárából. Mindenesetre a „nyílt internetről” nem férünk hozzá a teljes szöveghez.

Kérdezem tehát a Kedves Olvasóktól: mi a tapasztalatuk? Hogyan hasznosult a saját a szakdolgozatuk, illetve azon művek, amelyeknél témavezetők voltak? Jó lenne, ha kialakulna erről egy eszmecsere itt a blogbejegyzés végén.

Végezetül arra kérem a kollégákat, hogy töltsék fel a Greenfo adatbázisába a saját szakdolgozatukat, vagy a diákjuk munkáját, ha az kapcsolódik a természetvédelemhez, környezetvédelemhez! Ezt regisztráció és bejelentkezés után itt tudják megtenni.

Bajomi Bálint

Irodalom
Tolnai, K. (1991): A kékcsőrű réce újrahonosításával kapcsolatos kísérletek. Szakdolgozat, Állattenyésztési Kar, Baromfitenyésztési Tanszék. Pannon Agrártudományi Egyetem, Kaposvár.

Hozzászólások

Kedves Bálint!

Ami egyből eszembe jutott erről a témáról az az, hogy "attól függ...". A tapasztalataim jó része az utóbbi időben németországi egyetemekre koncentrálódnak, de volt közben magyar és olasz egyetemen is szakdolgozóm.

BSc dolgozatok nálunk a göttingeni egyetemen 6 hetes időtartamúak, amiket mindenki a max. 9 hétre tud meghosszabbítani. Ez nyilvánvalóan rendkívül rövid idő ahhoz, hogy jelentős, önálló eredményekhez vezessen. Azonban szerintem kisebb irodalmi áttekintésekre, "pilot" vizsgálatokra, vagy nagyobb projektek egy-egy részfeladataira megfelelőek lehetnek. Az eredmények az egyébként általában angol nyelvű BSc dolgozatot leszámítva így publikációra (ha egyáltalán) önállóan nem kerülnek, csak nagyobb munka részeként.

Az MSc dolgozatoknál már ms a helyzet. Erre sincs sokszor elég idő, mert általában 6+3 hónap jut rá. Itt jön aztán az attól függ, hogy
- a hallgató mennyire lelkes (csak egy szakdoli kell, vagy elhivatott a kutatás iránt - nálunk szerencsére ez utóbbi dominál, hisz akár külföldről is jönnek hozzánk szakdolgozni)
- mennyire önálló kezdve a munka tervezésétől a munka publikálásáig
- mennyire érdekelt az anyag leközlésében akár mint első-szerző
Az MSc dolgozatok itt kivétel nélkül angol nyelven készülnek. Amennyiben az adott szak szabályai megengedik, akkor igyekszünk cikk formátumú szakdolgozatokat készíttetni, hogy aztán a szakdolgozó, pláne, ha szeretné, könnyebben át tudja alakítani cikké. Nyilván azért hatalmas a szórás a munkák terjedelmét és minőségét illetően, azonban az önálló szakdolgozati projektek sem olyan ritkák (így volt már szakdolgozóm, aki pl. a Biol. Conserv.-be írt cikket a dolgozatából). A legtöbbjük azonban továbbra is nagyobb projektek részeit képezik.

Am a repository-t illeti mindenképpen fontos gyűjteni a szakdolgozatokat, hiszen (szisztematikus) áttekintés szempontjából fontos lehet. Habár valószínűleg a jobb munkák folyóriratokban közlésre kerülnek, és így jobban megtalálhatóak.

Üdv,
Batáry Péter

Kedves Péter!

Érdekes szempontokat vetettél fel, köszönöm!
Itt az ELTE-n, ahol én diplomáztam, és ahol most lassan ledoktorálok, nem hallottam még olyat, hogy valaki angolul írta volna a szakdolgozatát...
A doktorimhoz az alapanyag nagy részét angol nyelvű impaktos cikkek, könyvfejezetek képezik, így külön probléma lesz számomra, hogy magyarul készítsem el a disszertációmat. Ha angolul szeretném írni, akkor plusz 160 000 Ft-ot kellene fizetnem az egyetemnek... (Ennek egy része - ha jól tudom - a bírálóknak megy a plusz munka miatt).
Nekem az Általad felvázolt göttingeni rendszer sokkal szimpatikusabb :-)

További szép napot:
Bálint