Hová tűnnek a fiatal ökológusok?

A szupraindividuális kutatói utánpótlás helyzete Magyarországon.

Fotó: az ELTE lágymányosi campusa. Bajomi Bálint felvétele.

I. A szupraindividuális biológiai kutatásokat végző hazai kutatóműhelyek jelenleg csökkenő, ill. csekély fiatal kutatói utánpótlásának problémája, lehetséges okai

 

1. „Bemeneti oldal”: Az egyetemeken egyre kevesebb az ökológia, elméleti- és evolúcióbiológia iránt érdeklődő hallgatók száma (1. és 2. ábra ). Egyre kevesebben jelentkeznek ilyen szakirányú mesterképzésekre, doktori programokra (3. ábra).

1. ábra: BEMENET: Egyetemi felvételi statisztikák alakulása az elmúlt 15 évben biológia alapszakon és biológus mesterszakon. A 2006-2012 között az alapszakos hallgatók közé a tanárszakos hallgatók is beszámítanak. 1. ábra: BEMENET: Egyetemi felvételi statisztikák alakulása az elmúlt 15 évben biológia alapszakon és biológus mesterszakon. A 2006-2012 között az alapszakos hallgatók közé a tanárszakos hallgatók is beszámítanak.

 

2. ábra: BEMENET - Egyetemi felvételi statisztikák alakulása az elmúlt 15 évben környezettan alapszakon és környezettudomány mesterszakon. A 2006-2012 között az alapszakos hallgatók közé a tanárszakos hallgatók is beszámítanak. 2. ábra: BEMENET - Egyetemi felvételi statisztikák alakulása az elmúlt 15 évben környezettan alapszakon és környezettudomány mesterszakon. A 2006-2012 között az alapszakos hallgatók közé a tanárszakos hallgatók is beszámítanak.

 

3. ábra: KIMENET: szakirányú (szupraindividuális) témában végzett PhD hallgató létszámának alakulása 3. ábra: KIMENET: szakirányú (szupraindividuális) témában végzett PhD hallgatók létszámának alakulása

 

A fentiek okai lehetnek:

  • Csökkent az érdeklődés általában a természettudományok iránt (elsősorban az informatika javára).

  • Az egyetemi oktatók tapasztalatai alapján, a felvételi pontrendszer átalakítása óta érezhetően gyengült a felvett hallgatók átlagos képessége és tudásszintje.

  • Bár a természet szeretete, a holisztikus gondolkodás és a terepmunka élménye sokak számára vonzerőt jelent, a kutatói életpálya választásától eltérítheti a diákokat, hogy az ökológia és az evolúcióbiológia nem könnyű tudományok (pl. elvont gondolkodást igényelnek, sok matematikát alkalmaznak).

  • A diákok már középiskolás korukban tájékozódnak a fiatal kutatók hazai nehéz helyzetéről, és az elitgimnáziumok (pl. Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) tehetséges diákjai külföldi (pl. angliai) egyetemekre mennek tanulni.

2. „Kimeneti oldal”: Az MSc vagy PhD fokozatot szerzett fiatal kutatók pályaelhagyása (a lehetséges okokat lásd a II. pontban). (Megjegyzés: a pályaelhagyás önmagában nem egyértelműen negatív jelenség; pl. ha az ökológus kutatói szférából kikerülő fiatal más értelmiségi szakmában sikeres lesz). MSc után ennek okai lehetnek: alacsony PhD ösztöndíj (bár ez valamennyit emelkedett az utóbbi időben), kiszámíthatatlan előremenet a PhD ösztöndíj lejárta után (bizonytalan, hogy lesz-e forrás később a PhD hallgató megtartására). Jelenleg hátráltató tényező lehet az is, hogy a kezdő kutatói bérek alacsonyabbak, mint a PhD ösztöndíj. További problémát okozhat, hogy a tanárok az órákon nem tudják a hallgatók érdeklődését megnyerni. Unalmas, elméleti tudásanyaggal túlzsúfolt órák után a hallgatónak nem lesz kedve az adott tanárnál szakdolgozni vagy a tudományterülettel foglalkozni.

 

II. Szervezetek, kezdeményezések a hazai fiatal kutatók helyzetének javítására és a hazai fiatal kutatói utánpótlás elősegítésére

 

Fiatal Kutatók Fóruma

  • Először 2017-ben rendezték meg az MTA 188. közgyűlése keretében.

  • Idén, a 2017. évi Fórum résztvevői összeállítottak egy kérdőívet, amelynek célja, hogy felmérje a fiatal (45 év alatti) kutatók helyzetét és véleményét.

Főbb kérdések:

Milyen körülmények között dolgoznak hazánkban a fiatal kutatók?

Milyen nehézségekkel kerülnek szembe?

Milyen változtatásokat tartanának szükségesnek?

A kérdőívet 1760-an töltötték ki, 11 nagy tudományterület művelői. Többségük főállású kutató, 90 százalékuk felsőoktatási intézményben vagy az MTA Kutatóintézeteiben dolgozik.

Főbb eredmények:

A tudományos pálya iránti legerősebb motivációk: 1) a felfedezés izgalma, a tudományos elhivatottság; 2) a rugalmas munkakörülmények; 3) nemzetközi lehetőségek.

A válaszadók több mint a fele már komolyan gondolkodott a pályaelhagyás lehetőségén (ez viszonylag nagy arány!)

Ennek fő okai: 1) anyagi nehézségek; 2) a kutatási forrás hiánya; 3) a szakmai karrierút kiszámíthatatlansága.

A válaszadók legfontosabb változtatási javaslatai: 1) Életkörülményeik javítására: fizetésemelés, a szakmai életpálya kiszámíthatóbbá tétele (pl. hosszabb időre szóló szerződések), a családos kutatók fokozottabb támogatása (pl. gyermekfelügyelet, távmunka lehetősége); 2) Munkakörülményeik javítására: a kutatási források és infrastruktúra fejlesztése, a szakmai előrehaladás, karrierút biztosítása, a pályázati adminisztrációs terhek csökkentése. 3) A szakmai előrehaladást legjobban segítené: a publikálás és a konferencia-részvételek anyagi támogatása, a nemzetközi pályázatokra való felkészítés, a pályázati adminisztráció segítése, külföldi együttműködések támogatása.

Rendszerszintű probléma: a fiatal kutatók 60 százalékának nincs komolyabb külföldi tapasztalata!

 

Fiatalok Akadémiája (FA)

A fiatal kutatók helyzetével foglalkozó eseti bizottság terve létrehozni egy fiatal kutatók érdekképviseletét szolgáló testületet, Fiatalok Akadémiája néven (több külföldi akadémia mellett működik ilyen szervezet). Céljai és alapszabálya még alakulóban vannak. Az eseti bizottság elnöke, Pósfai Mihály javaslatot tett az FA alapszabályára, amelynek megvitatásával (észrevételek, indítványok egyeztetésével) fog kialakulni a végleges alapszabály.

 

Oktatói Hálózat (OHA) tervezett rendezvénye

Az OHA a magyar felsőoktatásban oktatók és kutatók autonóm szervezete (honlapja: http://oktatoihalozat.hu).

6 éve működő szervezet, jelenleg kb. 500 tagja van (de közöttük viszonylag kevés fiatal).

Célja a hazai felsőoktatás értékeinek megőrzése és megújításának elősegítése.

Ezért feladata, hogy 1) felemelje a szavát az olyan kormányzati törekvésekkel szemben, amelyek a fenti célokkal ellentétesek; 2) konkrét javaslatokat tegyen annak elősegítésére, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben a finanszírozás kiszámítható és átlátható legyen, minél több nemzetközi együttműködéssel színvonalas kutatási eredmények szülessenek, és a hallgatók világszerte versenyképes képzésben részesüljenek.

Szerveznek egy Fiatal Kutatatók Fórumához hasonló rendezvényt, amelybe fiatal kutatókat is bevonnának. A rendezvényen az a cél, hogy feltárják a fiatal oktatói és kutatói utánpótlással kapcsolatos problémákat, és javaslatokat tegyenek a helyzet jobbítására.

 

Szupraindividuális Klub (Szupra Klub)

Egy alakuló szervezet az ELTE TTK Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék doktoranduszainak és mesterképzéses hallgatók kezdeményezésére.

Egy Facebook csoport alakult a tágabban értelmezett szupraindividuális szakterületek (pl. növény- és állatökológia, etológia, evolúcióbiológia, elméleti biológia, természetvédelmi biológia, tudománykommunikáció, környezeti nevelés) friss híreinek, érdekességeinek, fontos eseményeinek megosztására.

A csoport tagjai tervezik, hogy indítanak egy Szupraindividuális Klubot, amelynek célja, hogy elősegítse egy hallgatói szakmai közösség építését, és az – elméleti ismeretekhez képest aránytalanul kisebb – gyakorlati tudás bővítését.

Tagjai nem csak ELTE-sek, ill. nem csak biológusok lehetnek.

A tervezett (interaktív) előadások, szemináriumok és egyéb (pl. botanikus kerti, terepi) foglalkozások lehetőséget adnának az aktuális kutatási, szakdolgozati témák megismerésére, terepkísérletek bemutatására (pl. a kísérletben dolgozó kutatóismerősök felkérésével), vagy egy-egy érdekes, fontos cikk megvitatására.

A klubot a hallgatók igényeinek felmérése után, a következő tanévben tervezik indítani.

 

Kutató Diákok Országos Szövetsége, Kutató Diákok Mozgalma (KutDiák)

1999-ben alakult szervezet és mozgalom, amely azon alapszik, hogy a középiskolás korban megkezdett tudományos kutatások jelenthetik az első lépcsőt a kutatói pálya felé (honlapja: www.kutdiak.hu)

Célja, hogy a tehetséges középiskolás diákok számára kutatási lehetőséget biztosítson az (elsősorban hazai) legjobb kutatóhelyeken.

A szövetség tagjai: a tudományos kutatómunkát végző középiskolás diákok; a diákok mentorai, akik az adott kutatóhelyen a diákok kutatómunkáját segítik; valamint korábbi kutató diákok. A mentorok listáját egy interneten elérhető adatbázis tartalmazza, ebből választhat a diák kutatóhelyet és mentort.

Minden évben megrendezik a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját (TUDOK), amelyen a diákok bemutathatják munkájuk tudományos eredményeit. Közülük a legjobbak részt vehetnek az egyetemek Országos Tudományos Diákköri Konferenciáján (OTDK) is.

A mozgalom a kutatóhelyek számára egy jó lehetőség a leendő szakdolgozó hallgatók és végül kutatói életpályát választó fiatalok megtalálására, toborzására.

 

Egyéb javaslatok, ötletek a tehetséges, kutatni vágyó hallgatók megtalálására:

A hallgatók tájékozódását, érdeklődésük felkeltését segítené, ha az ökológiai, ill. evolúcióbiológiai kutatást végző intézetek és egyetemi tanszékek honlapján lenne egy konkrét listája a választható szakdolgozati és tudományos diákköri kutatási témáknak, amely folyamatosan frissül, és a hallgatók számára könnyen elérhető.

Vonzóerőt jelentene, ha a kutatómunkát végző diákok egyfajta „ösztöndíj kiegészítés”-ben, hallgatói díjazásban részesülnének, különös tekintettel arra, hogy az egyetemi hallgatók kb. fele dolgozik is a tanulmányai mellett.

Érdemes lenne felmérni/megfontolni a duális képzés adta lehetőségeket. A duális képzésben résztvevőket az MSc tanulmányok ideje alatt lenne célszerű foglalkoztatni, mivel fontos, hogy a befogadott hallgató valamilyen előzetes elméleti ismerettel rendelkezzen. Ugyanakkor fontos lenne körüljárni azt a kérdést is, hogy az így foglalkozatott hallgatót hogyan tudja megtartani a fogadó intézmény. (A duális képzésről: A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy szakmailag minősített vállalatoknál a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti. A duális képzésben a felsőoktatási intézménnyel közösen kialakított gyakorlati tanterv alapján a vállalatok saját igényeik szerint képzik a hallgatót, és profiljuknak megfelelően támogatják, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. Ezáltal kinevelik esetleges jövőbeli munkavállalóikat, akik a diplomaszerzést követően azonnal teljes értékű munkavállalók lehetnek.)

 

III. Fiatal kutatói utánpótlás külföldről: nagy tudású és tehetséges külföldi fiatal kutatók vonzása a hazai kutatóhelyekre

 

1. Nehézségek, problémák:

A Collegium Budapest megszűnése (2011) óta jelentősen visszaesett azon külföldi (illetve hazai) fiatalok száma, akik doktori, ill. posztdoktori tanulmányaikat és kutatómunkájukat hazánkban szeretnék végezni.

A magyar infrastruktúra (pl. az adminisztráció) nem alkalmas külföldi kutatók fogadására.

Állami PhD ösztöndíjat csak magyar állampolgár kaphat.

 

2. Lehetőségek, javaslatok a fogadóképesség javítására:

Nyitás a külhoni magyar egyetemek felé, ezt gyakorlatban jól alkalmazza a Debreceni Egyetem, ahol a PhD hallgatók egy jelentős része a Babes-Bolyai Egyetemről (Kolozsvár) vagy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről érkezik. Jó kapcsolatteremtési lehetőség a Kolozsvári Biológus Napok.

 

A hazai kutatóműhelyek nemzetközivé alakítása (egy hazai minta a KOKI, ahol pl. a kutatók által használt nyelv az angol). A környező országokban (pl. Csehországban) már elindult ez a folyamat, amely pozitív visszacsatolással működik: a hazánkban hosszabb-rövidebb időt töltő külföldi kiválóságokkal együttműködésben végzett kutatómunka növelné a kutatás és a kutatóhely színvonalát, ami még nagyobb vonzóerőt jelentene a külföldiek számára.

A KOKI-ban nemcsak a kutatók, de az adminisztratív személyzet, az asszisztencia és a pénzügyi alkalmazottak is beszélnek angolul. Ezen kívül minden beérkező pályázatból 1-2%-ot félretesznek utánpótlás nevelésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden pályázati forrás 1-2%-a egy olyan közös alapba kerül, melyet a kutatók az utánpótlás neveléssel, külföldi hallgatók fogadásával kapcsolatos költségekre használhatnak fel. Például érkező külföldi hallgatók segítésére, amennyiben a pénzügyi forrás (pl. ösztöndíj) valamilyen oknál fogva nem érhető el a tervezett időponttól.

 

A kutatóintézetek nemzetközivé válása fontos és igen időszerű kérdés, hiszen az itthon dolgozó magyar kutatók, ideértve a fiatalokat is, gyakran nem nyitottak a külföldiekre. Ahhoz, hogy befogadóbbak legyünk, a külföldi kutatók létszáma el kell érjen egy kritikus tömeget, ami felett az angol nyelv mindennapi használata magától értetődő lenne. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a különböző országokban élő szenior kutatók egymást közt küldözgetik a hallgatóikat. A fiataloknak már tanulmányaik alatt lehetőségük van több országgal és intézettel megismerkedni. Ezáltal eleve nyitottabbak és elfogadóbbak a más országból érkezőkkel. Fontos lenne tehát, a kutatói kapcsolati hálót a fiatal kutatók mobilitására használni.

 

Az NKFI Hivatal egyik pályázati konstrukciója („Az Egyesült Királyságban egyetemi tanulmányokat folytató magyar hallgatók hazai nyári gyakorlatának támogatása”) az Egyesült Királyság egyetemein tanuló magyar diákok hazai nyári szakmai gyakorlatát teszi lehetővé. A felhívás keretében Magyarországon működő vállalkozások pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra olyan gyakornokok alkalmazásához, akik az adott cégnél végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe kapcsolódnak be. Ennek köszönhetően a kint tanuló magyar diákok néhány hónapra hazatérve, és hazai innovatív vállalkozások, kutatóintézetek tudományos munkájába bekapcsolódva megismerhetik a magyarországi kutatói életpálya lehetőségeit.

 

Nemzetközi nyári egyetemek, vagy workshop-ok szervezése jó lehetőséget adna a külföldiekkel való kapcsolatteremtésre, nyitásra. A külföldi fiatalok körében népszerű egyetemvárosok, vidéki MTA Intézetek telephelyei (pl. Tihany), illetve a fajgazdag, természetközeli állapotban lévő élőhelyek szépsége vonzó célponttá tehetnék az ilyen jellegű rendezvényeket. A workshop-ot tartó szenior kutatóknak van lehetősége megismerkedni a későbbi potenciális fiatal munkaerővel.

 

Kíváncsian várjuk a kollégák véleményét a felvázoltakkal kapcsolatban, illetve a további segítő ötleteket.

 

Összeállította: Mojzes Andrea és Szivák Ildikó az 2018. 06. 07-én megrendezett MTA ÖK fórumon elhangzottak alapján.

 

gaborlovei 2018-08-07 15:08

Kedves Kollegak/Szerzok!
Erdkes, tartalmas osszefoglalas, remelem, ezekbol leglabb valami megvalosul majd a MOK-ben is.
Egyet talan hianyolok belole: tapasztalatom szerint sok biologus a kozepiskolat jeloli meg, illetve ottani tanarat, aki az erdeklodeset a biologia irant felkeltette. A javaslatok kozul ill. az irasbol hianyzik, hogy mikent lehetne a kozepiskolas diakokat, illetve tanaraikat segiteni abban, hogy tobb szupraindividualis biologiai ismeretet adjanak a diakoknak.
Javasom tovabba, hogy az intezeti szeminariumokat, folyoirat-cikkeket megvitato szeminariumokat legalabb alkalmankent angolul tartsak.

bb 2018-08-24 15:50

Batáry Péter írta a múltkor ide az Ökológia Blogra a göttingeni (német) egyetem példáját:
"Az MSc dolgozatok itt kivétel nélkül angol nyelven készülnek. Amennyiben az adott szak szabályai megengedik, akkor igyekszünk cikk formátumú szakdolgozatokat készíttetni, hogy aztán a szakdolgozó, pláne, ha szeretné, könnyebben át tudja alakítani cikké. Nyilván azért hatalmas a szórás a munkák terjedelmét és minőségét illetően, azonban az önálló szakdolgozati projektek sem olyan ritkák (így volt már szakdolgozóm, aki pl. a Biol. Conserv.-be írt cikket a dolgozatából). A legtöbbjük azonban továbbra is nagyobb projektek részeit képezik. "

Oborny Beáta 2019-06-02 06:51

Az Ökológus Tea említése kimaradt!

Kb. 20 év óta évről évre szervezem a Tea előadásokat és terepi kirándulásokat az ELTÉn. Ezen diákoknak, tanároknak, külső intézménybeli kutatóknak van lehetőségük találkozni és közösen gondolkodni az ökológia különböző témáiról.

(Kicsit furcsállom, hogy ez kimaradt a listából!)

Íme, a Tea honlapja, benne az utóbbi 9 év programjai:
https://sites.google.com/site/okologustea/