Természetvédelmi kezelés néven – a www.termeszetvedelmikezeles.hu internetcímen – új weblapot indított a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve. A honlap szerkesztőinek az a célja, hogy valamennyi védett növény- és állatfajt, Natura 2000 és ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer) élőhelyet bemutassa. Fotó: a fokozottan védett bánáti bazsarózsa leírása is fent van a honlapon.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait.
Fotó: Őserdő Erdőrezervátum a Bükkben. Gálhidy László felvétele.

A jövőben az IPBES által kidolgozott, a természet és társadalom közötti kölcsönhatásokat leíró egyszerű fogalmi rendszer segíthet a biodiverzitás felmérésében. Ez a fogalmi rendszer annyiban több a korábbiaknál, hogy különböző tudományterületeket és ún. tudásrendszereket is magába foglal. Ezáltal újszerű gondolkodásra késztet, amely új felfedezésekre vezethet.

Fotó: Báldi András, az egyik magyar delegált az IPBES plenáris ülésén Bonnban (Németország).

Az idegenhonos fajok "vezetői" (drivers), vagy "utasai"-e (passengers) a környezet változásának?

A szárazföldi gerinctelenek nagy egyedszámban való megjelenéssel és magas biodiverzitással képviseltetik magukat a szárazföldi ökoszisztémában. Ezen tulajdonságuk teszi őket alkalmassá indikátor szervezetekként való alkalmazásuknak a környezetünket érő negatív hatások tanulmányozására.

Fotó: keleti kékfutrinka, Monika Betley felvétele, forrás: wikipedia.org.

A kisemlősök (azok a szárazföldi, repülni nem képes emlősök, amelyek tömege kisebb, mint 200 gramm) fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, a táplálékhálózatok meghatározó láncszemei (magpredátorok, illetve számos ragadozó madár és emlős zsákmányállatai), nagy produktivitásúak, magas szaporodási rátával jellemezhetőek, így az energiaáramlási folyamatoknak is fontos részvevői. Sok fajuk speciális ökológiai igényű és csak bizonyos típusú élőhelyeken fordulnak elő, így például a vizes élőhelyekhez kötődnek.

Fotó: közönséges kószapocok (Arvicola amphibius).

Nem megalapozott a lápibagoly lepke ügyében a másfél milliárd forintos perérték – ez is kiderült Szegeden a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián. V. Németh Zsolt államtitkár pontosította elhíresült „nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál” kijelentését. Fotó: Gálhidy László, a WWF Magyarország munkatársa a péntek esti vitafórumon.

Tibor bácsi életének 97. évében távozott el az élők sorából. Személyében az állatökológia talán utolsó klasszikus alakja ment el közülünk. Fotó: Samu Ferenc.

A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Az elmúlt évek dolmányos varjú monitoring programjának köszönhetően évről-évre drasztikus állománynövekedést tapasztaltak Debrecenben. Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat a városi varjak állományszabályozása. Erre kínál alternatívát a jelen írásban bemutatásra kerülő létrás csapda.

A Science egyik nyári számában két review cikk is foglalkozik a biodiverzitás-csökkenés, ezen belül is az állatfajok eltűnésének problémájával. A két cikk részletesen tárgyalja, hogy az állatfajok kihalásai és populációik méretcsökkenései miként befolyásolják az ökoszisztémák működését (ökoszisztéma funkciók és ökoszisztéma szolgáltatások), emellett bemutatják azokat a lehetőségeket, amelyek az állatfajok eltűnésének megállítására, illetve a folyamat minél hatékonyabb visszafordítására állnak jelenleg a rendelkezésünkre.

Fotó: a kipusztulástól fogságban szaporítással megmentett Przewalski-ló egyedei Hortobágyon.