Hol tart a társulások stabilitásának vizsgálata?
Pásztor Erzsi beszámolója egy szeptemberi londoni workshopról.
Fotó: Észak-magyarországi táj őszi fényekben. Bajomi Bálint felvétele.
Pásztor Erzsi beszámolója egy szeptemberi londoni workshopról.
Fotó: Észak-magyarországi táj őszi fényekben. Bajomi Bálint felvétele.
Mi fán terem az ökopszichológia? Erre keresték a választ egy budapesti rendezvény résztvevői.
Többrétegű térképes becslés készült Magyarország potenciális természetközeli növénytakarójáról, mely hozzáférhető kutatási célra kb. 700 méteres felbontásban. Balra: az L1_M1 (molyhos tölgyesek) összevont élőhely potenciális természetes elterjedése.
Mára a magyarországi dolmányos és vetési varjak (Corvus cornix, illetve C. frugilegus) jelentős része urbanizálódott. A jelenség vizsgálatára 2016 őszétől újabb csapdázási kísérlet indult Debrecenben.
Fotó: Kövér László.
Optimizmus és természetvédelem!? Első hallásra ez inkább a valószínűtlenséget, szenzációhajhászást vagy tudománytalanságot sejteti az olvasó számára, ismerve Földünk természeti állapotát. A cím mégis az írásom valós tartalmát tükrözi, melyben egy most kibontakozó természetvédelmi irányzatot vagy inkább gondolkodásmódot és az ehhez kapcsolódó nemzetközi konferencia-sorozat (Earth Optimism Summit) londoni konferenciáján hallottakat foglalom össze. Fotó: Yathin S Krishnappa, Wikipedia.
A Web of Science alapján a magyar ökológia „jelenléte”, a cikkek száma erősen növekedik. A kiválósági, ú.n. „highly cited” cikkek tekintetében azonban még jelentős előrelépés szükséges.
Egy hazai természettudósokból és bölcsész kutatókból összeállt interdiszciplináris kutatócsoport Pinke Zsolt vezetésével a kis jégkorszak regionális hatásairól készített elemzést. A témáról szóló cikkük a negyedidőszaki kutatás vezető folyóiratának, a Quaternary Science Reviews-nek idén februári számában jelent meg.
A hagyományok és perspektívák jegyében, "Theory based ecology" című könyvünk megjelenése kapcsán február 9-én, csütörtökön előadó ülés lesz az MTA kistermében. Erre a rendezvényre szeretnélek meghívni Benneteket.
Az Alföld Európa-szerte híres „pusztája” a Kínától Marokkóig húzódó palearktikus sztyepp biom északnyugati határvidéke. Nem véletlen tehát, hogy számos magyar kutató is foglakozik a témával, nemzetközi szinten is jegyzett folyóiratokban publikálva eredményeiket. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársai igen aktívak ezen a területen. A kutatócsoport tudományos tanácsadója, Török Péter részt vett a Biodiversity and Conservation lap sztyeppékkel foglalkozó különszámának szerkesztésében és az új sztyeppekre vonatkozó szintézis elkészítésében. (x)
Mi magunk, kutatók sem vagyunk mentesek az előítéletektől, koncepcióktól, ami sajnálatos, mivel pont az objektivitást tűzzük a tudomány zászlajára.