Populációszabályozás és evolúció

A Cambridge College főbejárata és a Dhruva Mistry szobor. Fotó: David Gruar.

Április 1-4. között a cambridge-i Churchill College adott otthont az „Evolution evolving” konferenciának, amit az „Extended Evolutionary Synthesis” integratív kutatási program prominensei szerveztek. Pásztor Erzsi beszámolója.

Fotó: a Cambridge College főbejárata és a Dhruva Mistry szobor. David Gruar felvétele.

Az integratívitás valóban jellemezte a konferencia programját és hangulatát. A mintegy 300 résztvevő érdeklődéssel fogadta a tudományfilozófiai és tudománytörténeti előadásokat is, és a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kapott az elméleti biológia. A kiterjesztett szintézis klasszikus témái: az egyedfejlődés és a plasztikusság evolúciós szerepe, a niche konstrukció, az öröklődés nem-genetikai formái és a kulturális evolúció mellett külön szekciót kapott a biológia filozófiája, az evolúciós innovációk keletkezési mechanizmusai és az evolvabilitás.  Ökológiai szempontból legérdekesebbnek Renee Duckworth (University of Arizona) nyitó plenáris előadását tartom, aki két kékmadár faj, a hegyi (Sialia currucoides) és a mexikói (S. mexicana) költésbiológiáját, viselkedését, és populáció dinamikájának robusztusságát értelmezte egy evolúciós mintázat szempontjából. A két faj együttélését egy klasszikus kolonizáció-kompetíció csereviszony biztosítja: a tüzek által megújított élőhelyekre a nagyobb szóródást mutató hegyi kékmadarak érkeznek meg először, kiket a később érkező, de agresszívabb mexikói kékmadarak kiszorítanak az egymás közelében lévő odúkból. Egy-egy terület megszállásának elején, amikor sok odú szabad, a mexikói kékmadár tojók utódai kevésbé agresszívak, és nagyobb hányaduk marad a fészkelés helyén. Amikor viszont a terület feltöltődik mexikói kékmadarakkal és kevés a szabad odú, a tojók utódai agresszívabbak, és nagyobb hányaduk távozik.  A hím agresszivitás szintjét a tojás tesztoszteron tartalma határozza meg, ami viszont azon múlik, hogy hány hegyi kék madár van a területen tojásrakás alatt. Mivel a tűzoltók igen hatékonyan oltották el a képződő erdőtüzeket az 1910-es óriási erdőtűz után a vizsgált területeken, a mexikói kékmadár csaknem kihalt, míg számos más odúköltő faj nem szorult ki ezekről a területekről. Duckworth úgy véli, hogy a mexikói kékmadár specifikuma magas agresszivitása, ami lehetővé tette számára a legjobb minőségű odúk elfoglalását. Így lett az odúk tulajdonságainak tekintetében – szemben sok más odúban fészkelő fajjal - igencsak válogatós, ami egyben a gyengéje.

A fentiekben leírt példa jól használható az ökológia oktatásában, hiszen kiválóan illusztrál egy olyan – valószínűleg általánosabb esetet -, amikor az üres odúk denzitása, az agresszió szintjén keresztül szabályozza a lokális populáció méretét, nagyobb léptékben viszont, metapopulációs szinten, a megújuló erdőfoltok denzitása a mérvadó. Minden olyan esetben, ahol valamilyen területfelosztás az együttélés alapja, s a területért közvetlen verseny van, az agresszivitás szintjén keresztül szabályozódhat a populációk növekedése.

 

A helyi mexikói kékmadár populációk növekedését szabályozó kör Renee Duckworth előadásában. A szabályozó kör elemeit a szabályozás elmélet alapján azonosítja és összekapcsolja az egyedi és a populációs szintet. A kép az előadáson vetített egyik dia másolata.
A helyi mexikói kékmadár populációk növekedését szabályozó kör Renee Duckworth előadásában. A szabályozó kör elemeit a szabályozás elmélet alapján azonosítja és összekapcsolja az egyedi és a populációs szintet. A kép az előadáson vetített egyik dia másolata.

 

 

Boros Bence 2019-08-12 22:12

Szép estét,

Bár nem értek egyáltalán biológiához vagy kémiához vagy orvostudmonyhoz illetve azt hiszem el amit látok (nagyjából). Viszont véleményem szerint kialakulhatott a világ egyszerű úgynevezett fúziók által. Nagyon sok élőlényben illetve természeti jelenségben amit én életformának hívok van közös. Ahogy az emberek is kisebb nagyobb társadalmakba tömörülnek a túlélés vagy a boldogság esetleg más miatt és ugye kinek mi adatott meg (persze küzdeni mindig megéri). Szóval véleményem minden vagyis mindenki sok azonos és különböző életformák összeállásából adódott. Valamilyen szinten agyuk is lehet mivel létezéshez szükséges még egy fának is. Tehát így sok-sok különböző és azonos életformából keletkezett minden a világon erősebb és gyengébb fajok beleértve a természeti jelenségeket is amivel biztos vitába tudnak szállni hogy valami csak keltette de hát valami életre keltette ha így nézzük és a Tisztavirág is csak pár napig él. Tehát így az ember egyszerűen életformák összeállásából adódott ( gondolom a domináns része a tudatunk) és kezdetben a természet "hordta ki" akár kezdődhetett több ezer emberrel is.

Este van, nemigazán szedtem össze a gondolataim és röviden tömören írtam de szerintem logikus és lehetséges. Bár ellentmond az evolúció elméletnek és a vallásoknak is.

Szép estét,

Boros Bence

Új hozzászólás

Egyszerű szöveg

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • A webcímek és e-mail címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.