természetvédelem

Természetvédelmi kezelés néven – a www.termeszetvedelmikezeles.hu internetcímen – új weblapot indított a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve. A honlap szerkesztőinek az a célja, hogy valamennyi védett növény- és állatfajt, Natura 2000 és ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer) élőhelyet bemutassa. Fotó: a fokozottan védett bánáti bazsarózsa leírása is fent van a honlapon.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben 63 erdőrezervátumot hoztak létre. Ezekben nem gazdálkodnak többé, így a szakemberek tanulmányozni tudják vadonjaink élővilágát és természetes ökológiai folyamatait.
Fotó: Őserdő Erdőrezervátum a Bükkben. Gálhidy László felvétele.

A jövőben az IPBES által kidolgozott, a természet és társadalom közötti kölcsönhatásokat leíró egyszerű fogalmi rendszer segíthet a biodiverzitás felmérésében. Ez a fogalmi rendszer annyiban több a korábbiaknál, hogy különböző tudományterületeket és ún. tudásrendszereket is magába foglal. Ezáltal újszerű gondolkodásra késztet, amely új felfedezésekre vezethet.

Fotó: Báldi András, az egyik magyar delegált az IPBES plenáris ülésén Bonnban (Németország).

Az idegenhonos fajok "vezetői" (drivers), vagy "utasai"-e (passengers) a környezet változásának?

Nem megalapozott a lápibagoly lepke ügyében a másfél milliárd forintos perérték – ez is kiderült Szegeden a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián. V. Németh Zsolt államtitkár pontosította elhíresült „nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál” kijelentését. Fotó: Gálhidy László, a WWF Magyarország munkatársa a péntek esti vitafórumon.

A Science egyik nyári számában két review cikk is foglalkozik a biodiverzitás-csökkenés, ezen belül is az állatfajok eltűnésének problémájával. A két cikk részletesen tárgyalja, hogy az állatfajok kihalásai és populációik méretcsökkenései miként befolyásolják az ökoszisztémák működését (ökoszisztéma funkciók és ökoszisztéma szolgáltatások), emellett bemutatják azokat a lehetőségeket, amelyek az állatfajok eltűnésének megállítására, illetve a folyamat minél hatékonyabb visszafordítására állnak jelenleg a rendelkezésünkre.

Fotó: a kipusztulástól fogságban szaporítással megmentett Przewalski-ló egyedei Hortobágyon.

A Tavirózsa Egyesület 2008-ban indította el a Lápi Élőhely-fejlesztési Mintaprogramot, melynek fő célja egy halfaj, a fokozottan védett lápi póc európai állományainak védelme és gyarapítása.

Vajon tényleg akkorára nőtt a hódok populációja, hogy vadászhatóvá kell nyilvánítani őket?

(Fotó: egy hód közvetlenül a visszatelepítés előtt.)

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) jelentős programokkal jelenik meg a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében (1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.) e tudományt népszerűsítő rendezvényen, számos érdekes előadást tartva a színpadon és személyes beszélgetésekkel, változatos bemutatókkal saját standon. Izgalmas játékokkal bemutatkozik a Nemzeti Botanikus Kert (Vácrátót) is, mely az MTA ÖK és az ország csodás élőmúzeuma, kincsestára.

Nagy-Britanniától Kazahsztánig 12 ország mintegy 60 szakembere vesz részt azon a nemzetközi konferencián, melyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szervez Vácrátóton. A február 24-én kezdődő, kétnapos rendezvény célja, hogy a külföldi magbanki tevékenységben élen járó intézmények szakemberei megosszák tapasztalataikat a Pannon Magbank további fejlesztése és hazánk határain túlra történő kiterjesztése érdekében.