gerinctelen

Hogyan vizsgálható allopatrikus fajok együttes előfordulása?

Kedves blog-olvasók! Egy kis reklámot szeretnék csapni egy nemrég megjelent cikkünknek, amely sziklalakó csigákkal foglalkozik, de szerintem nem elsősorban a konkrét eredményei hanem maga a módszer lehet többek számára érdekes.

Fotó: Montenegrina cattaroensis. Forrás: Francisco Welter Schultes, Wikipedia.

A környezetünket érő negatív hatásokat jelző szárazföldi gerinctelenek

A szárazföldi gerinctelenek nagy egyedszámban való megjelenéssel és magas biodiverzitással képviseltetik magukat a szárazföldi ökoszisztémában. Ezen tulajdonságuk teszi őket alkalmassá indikátor szervezetekként való alkalmazásuknak a környezetünket érő negatív hatások tanulmányozására.

Fotó: keleti kékfutrinka, Monika Betley felvétele, forrás: wikipedia.org.

Vitaindító: lehetséges-e nem invazív módszerekkel monitorozni az ízeltlábúakat?

A legtöbb rendszertani csoport (madarak, emlősök, növények, stb.) monitorozása úgy történik, hogy az nem jár az alanyok pusztulásával. Ehhez képest az ízeltlábúaknál a talajcsapdázás, a fűhálózás és a fénycsapdázás során egyaránt elpusztulnak az állatok. Biztos, hogy jól van ez így?

A tiszavirág mint hungarikum

Az Ökológia blogon több alkalommal is felvetődött a hungarikum-fajokkal ill. élőhelyekkel kapcsolatos vizsgálatok kérdése. Az egyik nézet szerint a hungarikumokkal kapcsolatos vizsgálatok nem “érdeklik” a többnyire nyugati országokban szerkesztett folyóiratokat, míg a másik nézet szerint mindezek ellenére lehetséges olyan vizsgálatokat folytatni ezen fajokkal-élőhelyekkel, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

Az alábbi bejegyzésben egy jellegzetes hungarikum-faj, a tiszavirág (Palingenia longicauda) példáján szeretném bemutatni, hogy a hungarikumok vizsgálata igenis szolgálhat olyan információval, mely nyugati országok szakmai közvéleménye számára is szolgálhat érdekességekkel. (Fotó: Orosz Attila.)