Hibaüzenet

User warning: The following theme has moved within the file system: mtaokblog. In order to fix this, clear caches or put the theme back in its original location. For more information, see the documentation page. in _drupal_trigger_error_with_delayed_logging() (line 1143 of /var/www/html/mtaok7/includes/bootstrap.inc).

Magyar kutató a nemzetközi élvonalban

Székely Tamás most indít útjára egy nagy léptékű kutatási programot Debrecenben. Interjú.

Fotó: Székely Tamás az általa szervezett konferencián Hortobágyon. Bajomi Bálint felvétele.

(X)

– Kérlek mesélj a karrieredről! Ez nem egy szokványos magyar kutatói pálya...

– A Debreceni Egyetemen végeztem – akkoriban Kossuth Lajos Tudományegyetemnek hívták. A biológia-kémia tanári szak elvégzése után az Ökológia Tanszék vezetője, Jakucs Pál professor úr felajánlott nekem egy tudományos segédmunkatársi állást. Eredetileg a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz szerettem volna menni, mert természetvédőként képzeltem el a pályámat, de végül a Jakucs professzor által adott kutatási lehetőség a tudományos kutatói vonalon indított el. A Madártani Egyesületnél, aztán az Oxfordi Egyetemen töltött időszak után Varga Zoltán professzor meghívására tértem vissza Debrecenbe. Ide most is sok kutatói és magánéleti szál köt. 1994 óta Angliában van a fő munkahelyem. Az évek során kialakítottam egy jól működő kutatói hálózatot: napi kapcsolatban vagyok legalább 20-30 külföldi és hazai kutatócsoporttal. Sokat dolgozunk Afrikában (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek), és több terepi vizsgalatunk folyik Kínában és Oroszországban. Az angliai és hazai szakembergárdán felül jól működő, jelenleg is aktív együttműködésem van holland, német, cseh, spanyol, francia és mexikói kollégákkal.

A fő kutatói érdeklődésem a madarak szaporodási viselkedése és ivararánya – de ezen felül rengeteg mással is foglalkozom: ezért nehéz beskatulyázni, hogy pontosan mit is csinálok. A doktori értekezésemet ökológiai témában védtem meg 1986-ban. Az ökológiát soha nem hagytam cserben, hiszen a viselkedések és azok adaptív értekének megértéséhez elengedhetetlenek az ökológiai információk. Az utóbbi néhány évben Liker András professzorral (Pannon Egyetem) és dr. Bókony Veronikával (Növényvédelmi Kutatóintézet) a gerinces állatok ivararányával foglalkozunk: a világon elsőnek próbáljuk összekötni a populációk ivararányát annak okaival és következményeivel: az utóbbiban természetesen a szociális viselkedés az egyik izgalmas komponens.

A saját kutatási témámon felül az utóbbi évben részt veszek nagy együttműködési projektekben – amit sokan Big Data Biology-nak neveznek. 2018 januárjában a Nature-ben publikáltunk egy cikket. Ebben egy olyan adathalmazt elemeztünk, amelyet több mint 25 000 madárélőhelyről gyűjtöttek össze a Föld különböző tájain. Ezenfelül tagja vagyok a Bird 10 000 Genomes (B10K) konzorciumnak. Ez mintegy 50 vezető kutatóból áll és a fő célja az összes madárfaj genomjának megszekvenálása. Jelenleg kb. 370 madárfaj teljes genomjánál járunk – ez önmagában is hatalmas előrelepés.

– Idén a neves Nature Communications című lapban jelent meg egy cikketek. Fel tudod vázolni az eredményeitek lényegét?

– Ezen cikkünk cikkünk mintegy 10 év munkájának eredménye. Azt mutattuk ki, hogy 6 közel rokon madárpopulációban éltérőek az ivararányok. Miért lényeges ez? Azért, mert egyrészt az ivararány eltolódás befolyásolja a szociális viselkedést, amit különböző állatcsoportokban kísérletesen mar kimutattak. Másrészt a hímek és nőstények aránya befolyásolja a populációk produktivitását és ezzel segíti (vagy éppen nehézzé teszi) a természetes populációk fennmaradását.

– Mit érdemes tudni a magyar állam által indított „„Élvonal – Kutatói kiválósági program”-ról?

– Ezen új kezdeményezéssel a kormány támogatni kívánja a nemzetközi élvonalba tartozó kutatokat, ezzel erősítve Magyarország kutatói bázisát. A program 2017-ben indult, és minden évben 10-12 kutatási program támogatására lesz lehetőség. Ezek az elismert kutatói gárdák egyfajta sablont szolgáltatnak hazai kutatócsoportoknak, és az elvárás az, hogy az EU ERC programjával mérhető eredményeket produkáljanak.

Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

Dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke bemutatja az Évonal programot a hortobágyi konferencián. Bajomi Bálint felvétele.

Magyarország azon kevés országok köze tartozik, amelyik megtartotta (vagy inkább növelte) az alapkutatás finanszírozását. Sajnos sok országban (köztük is az USA-ban és az Egyesült Királyságban) az a tendencia, hogy a rövid távú, alkalmazott kutatásokat szorgalmazzák – holott a lényeges technológiai és tudományos előrelépések gyakran akkor történnek, amikor egy kutató csak a saját kíváncsiságát próbálja kielégíteni. Így fedeztek fel a villanymotort, és a DNS ujjlenyomat-analízist is.

Az Élvonal programról 2017 nyarán értesültem, és megtiszteltetés számomra, hogy a Debreceni Egyetem támogatta a pályázási szándékomat. Az ÉLVONAL szót komolyan veszem: kutatásunk során valóban a világ élvonalához szeretnénk tartozni.

– Miről fog szólni a most induló Élvonal kutatásod Debrecenben? Mik a célkitűzéseitek?

– 2018 januárjában indult a program. A fő célunk, hogy megértsük a madarak szaporodását befolyásoló tényezőket. Ehhez rengeteg ökológiai, viselkedési, demográfiai és genomikai kutatásra van szükség. Örülök, hogy sikerült egy nagyon jó csapatot összehozni Debrecenben. Nem csupán az a célunk, hogy a nemzetközi élvonalban legyünk, hanem az is hogy kitanítsunk egy új ökológus generációt, amely hatékonyan tud feladatokat megoldani a terepen és a laborban. Az eredményeink segíteni fogják a természetvédelmet is, hiszen a biológiai sokféleség megőrzése mindnyájunk feladata.

– Kik lesznek a munkatársaid Magyarországon és szerte a világban?

– Az Évonal projektet Dr Kosztolányi Andrással (Állatorvostudományi Egyetem) és Barta Zoltánnal professzorral (DE) irányítjuk, és lesz mintegy 10 külföldi partnerünk. Az utóbbi néhány évben multi-populációs cikkeket írtunk, és ott járunk már, hogy amerikai, ausztrál és más országbéli kollégák hívnak fel és ajánlják fel az adataikat, hogy dolgozzunk együtt velük. Ezt úgy szoktam viccesen mondani a barátaimnak, hogy feltaláltuk a franchise tudományos változatát, amit a McDonald’s vagy KFC tett világhódítóvá: mi adjuk a módszereket és a know-how-t, és a partnerek teszik hozza az embereiket és saját forrásaikat, abban bízva, hogy élvonalbeli publikáció fog születni a közös eredményekből.

Daniel Field (University of Bath) előadása a konferencián.

Daniel Field (University of Bath) előadása a konferencián. Bajomi Bálint felvétele.

 

– Április 19. és 22. között rendeztétek meg Hortobágyon az I. Élvonal Konferenciát. Meg tudsz említeni néhány előadót? Milyen témában adtak elő?

– A konferencia nagyon jól sikerült. Prof. John McNamara (Bristoli Egyetem) és Prof. Szathmáry Eörs (MTA) tartottak kiváló elméleti előadásokat, míg a többi előadó, köztük Dr. Jordán Ferenc (Dunakutató Intézet), Dr. Daniel Field (Bath-i Egyetem) az empirikus mintázatokra fókuszált. Nagyon jó hangulat volt, amihez a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontja kiváló hátteret biztosított.

 Bajomi Bálint

 

(Az I. Élvonal konferencián való részvételemet Székely Tamás támogatta.)