Az evolúcióról szólván - a kiterjesztett szintézis és az ökológia

Beszámoló egy Plönben (Németország) rendezett konferenciáról.

A Max Planck Kutatóhálózat Evolúcióbiológiai Intézetében, Plönben 2018. szeptember 26. és 28. között két és fél napos műhelykonferenciát szerveztek az intézet fiatal kutatói Talking Evolution címmel. A konferencia érdekessége, hogy fő előadója az a Kevin Laland volt, aki évtizedek óta küzd a standard evolúcióelmélet kiterjesztéséért: az epigenetika, a fejlődésbiológia, az ökológia és a társadalomtudományok integrálásáért az evolúcióelmélet értelmezési keretébe.

Ennek megfelelően a kiterjesztett evolúciós szintézis adta a konferencia fő moduljainak témáit:
- Niche konstrukció és ökológiai adaptáció,
- A fenotípusos plaszticitás szerepe az új környezetekhez történő alkalmazkodásban,
- Eco-devo és az evolúció,
- Az egyedfejlődés irányultsága (developmental bias),
illetve
- Az epigenetika szerepe az alkalmazkodásban.

Mind az 5 modult egy-egy felkért előadó vezette be, majd 4-5 darab, 12 perces előadás és ugyanennyi 1-2 perces poszter bemutató hangzott el az adott témához kapcsolódóan. A modulokat panel vita zárta. Mind az előadásokat, mind a panel vitát élénk érdeklődés kísérte, rengeteg volt a kérdés és a hozzászólás. Mindez valószínűleg a jó témaválasztásnak és annak köszönhető, hogy a 40-50 résztvevő igen változatos szakmai háttérrel rendelkezett. A DNS és hiszton metilációval foglalkozó molekuláris genetikusoktól kezdve (Ilkka Kronholm és Irene Adrian-Kalchhauser), a fenotípusos plaszticitást változatos elméleti és experimentális kvantitatív genetikai módszerekkel kutató evolúciógenetikuson (Luis-Miguel Chevin), az ökológusoknak és evolúcióbiológusoknak szóló, matematikai modellezést tanító könyvéről közismert Troy Day-en át, a generációkon átívelő adaptív fenotípusos plaszticitást klasszikus üvegházi kísérletekkel Polygonum cespitosum-on alátámasztó Sonia Sultanig.

Én elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy az általunk szisztematikusan felépített ökológiai magelmélet (a magelmélet azt akarja jelenteni, hogy innen indulva lehet lépésről lépésre felépíteni az ökológia elméletét*) milyen viszonyban van a szintetikus evolúcióelmélet kiterjesztésével. Előadásomban arra mutattam példákat, hogy a szervezetek tevékenysége és a környezet közötti kölcsönös összefüggést (reciprocal causation) a populációdinamikai visszacsatolás miatt is figyelembe kell venni, minden evolúciós helyzetben. Kiegészítve a természetes szelekció általi evolúció Lewontin-féle feltételeit (variáció, öröklődés, szelekció) a populációk növekedésének szükségszerű korlátosságával és az egyedfejlődési kényszerek, valamint a rátermettség komponensek közti csereviszonyok létével egy olyan komplett feltételrendszert kapunk, amiből levezethető a niche-konstrukció és az élővilág diverzifikálódásra való hajlama valamint a biológiai evolúció irányítottsága és részleges előre jelezhetősége. A műhelykonferencia előadásai a konferencia honlapján elérhetőek lesznek.

*Könyvünk recenzióit a könyv honlapjáról érhetitek el.

Organism_&_environmentProcess_A_&_Process_B Reciprocal_causation

Forrás: Extended Evolutionary Synthesis Blog

Pásztor Erzsébet