A kunhalmok és az eurázsiai gyepek biodiverzitása

400 000 – 600 000 kurgán található kontinensünkön. A halmok más természetvédelmi szerepet töltenek be keleten és nyugaton.

A Magyarország alföldi tájairól sokak által jól ismert kunhalmok vagy más néven kurgánok meghatározó, ikonikus elemei a tájnak. Az eredetileg temetkezési célokkal épült réz, bronz és vaskori halmok elválaszthatatlanok hazánk és Eurázsia síkvidéki sztyeppi és erdőssztyeppi tájaitól. A kurgánoknak azonban nem csupán, mint értékes tájelemeknek és történelmi emlékhelyeknek van fontos társadalmi jelentősége, sok esetben kiemelkedő természetvédelmi értéket is képviselnek. A természetvédelmi értékek megőrzéséhez sok esetben hozzájárult a kurgánokhoz kötődő kulturális és történelmi értékek tisztelete, így még az intenzíven használt tájakban is számos kurgánon fenn tudtak maradni a szárazgyepi, sztyeppekre és erdőssztyeppekre jellemző gyepi vegetáció és fajok. A magyarországi természetközeli vegetációt hordozó kurgánokon elsősorban löszgyepek, ritkábban szikes vagy homoki gyepek találhatók.

 

A hajdúszoboszlói Kéthalom lejtőjén fennmaradt fajgazdag löszgyep
A hajdúszoboszlói Kéthalom lejtőjén fennmaradt fajgazdag löszgyep

 

Nemzetközi kooperáció keretében, lengyel, ukrán, bulgár, orosz és kazah kutatókkal együttműködve feltártuk az eurázsiai kurgánok természetvédelmi szerepét, a kiemelkedően fajgazdag növényzet kialakulásáért felelős környezeti tényezőket, valamint a halmok élővilágát veszélyeztető emberi és természetes eredetű zavaró tényezőket. Eredményeink alapján az Eurázsiában található 400 000 – 600 000 kurgánnak mind az intenzíven használt nyugati régiókban, mind a kiterjedt ázsiai sztyeppeken fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében, szerepük azonban erősen függ a táji környezettől. Míg a nyugati régiók erősen átalakított tájaiban a kurgánok elsősorban refúgiumként szolgálnak a szárazgyepi vegetáció és fajok számára, addig a kiterjedt, érintetlen közép-ázsiai sztyeppeken a táji szintű fajdiverzitás fenntartásában van szerepük. Utóbbi jelenség vizsgálatát egy kazahsztáni expedíció keretében végeztük el, mely során kimutattuk, hogy a kurgánokhoz kötődő mikro-élőhelyek (mint a halmok különböző kitettségű lejtői és a halom lábánál található gyűrű alakú mélyedés) számos olyan sztyeppei faj fennmaradását segítik elő, amelyek kifejezetten ezekhez a speciális talajtani, mikroklimatikus tulajdonságokkal rendelkező élőhelyekhez kötődnek.

 

A kiterjedt kazah sztyeppeken található vaskori kurgá
A kiterjedt kazah sztyeppeken található vaskori kurgán

 

A kurgánokon található vegetációt számos emberi és természetes eredetű tényező fenyegeti. Ilyenek például a beszántások, építkezések, utak jelenléte és az inváziós fajok előre törése. Egy további jelentős veszélyeztető tényező még a kurgánokon található fajok populációinak izolálódása, amely hosszú távon a gyepi specialista fajok számának és a fennmaradó egyedek életképességének csökkenéséhez vezethet. A drasztikusan átalakított tájakban a gyepi élőhelyhálózat teljes megsemmisülése miatt sok esetben még a jól terjedő gyepi fajok sem képesek fenntartani a metapopulációs kapcsolatokat. A széllel jól terjedő gyepi fajok propagulumai a random terjedés miatt általában kedvezőtlen élőhelyeken (mint például szántóföld, erdőtelepítés vagy városi terület) érnek földet, ami nem alkalmas megtelepedésükre. Ugyanakkor épp a nem irányított terjedésnek köszönhetően az izolált, élőhelyszigetként funkcionáló kurgánokra a gyepi fajok propagulumai szintén kis eséllyel jutnak el. Bár a legelő állatok kültakaróján, vagy emésztőrendszerében terjedő magok nagy távolságokat képesek megtenni a gyepállományok között, ez a terjedési forma napjaink átalakított tájaiban nem működőképes, mivel az átalakult, szántóföldekkel és városi területekkel jellemzett tájból eltűntek a korábban legelő, vándorló csordák és nyájak. Ezzel ellentétben a vadállománnyal is jól terjedő, a környező antropogén élőhelyeken is megtalálható generalista gyomfajok aránya nő az izolált kurgánokon.

 

Az izolált halmokon az izoláció mértékének növekedésével az állatokkal jól terjedő gyepi fajok (teli szimbólumok) aránya szignifikánsan csökken, míg az állatokkal jól terjedő generalista fajok (üres szimbólumok) aránya szignifikánsan nő
Az izolált halmokon az izoláció mértékének növekedésével az állatokkal jól terjedő gyepi fajok (teli szimbólumok) aránya szignifikánsan csökken, míg az állatokkal jól terjedő generalista fajok (üres szimbólumok) aránya szignifikánsan nő

 

Mindezek ellenére a kurgánokon található gyepi vegetáció igen hosszú ideig képes fennmaradni és ellenállni a kedvezőtlen változásoknak. Erre jó példaként szolgálnak a több száz éve szántóföldekkel körülvett, ámde nagy fajgazdagságot megőrző halmok. Ilyen például a hajdúszoboszlói Kettős-halom és a hencidai Mondró-halom. Annak ellenére, hogy az izolált halmok képesek sokáig dacolni a kedvezőtlen táji és élőhelyi változásokkal, megőrzésükhöz egyaránt szükség van egy hatékony törvényi szabályozásra és hatékony természetvédelmi kezelésre, rekonstrukcióra. Utóbbira jó példa annak az öt, Hortobágyi Nemzeti Parkban található kurgánnak a rekonstrukciója, amelyet munkatársainkkal közösen végeztünk el. A rekonstrukció során összesen 18 fajt telepítettünk meg magvetéssel, palánták kiültetésével és veszélyeztetett populációkból történő átültetéssel.
Az eurázsiai halmok és élőviláguk védelme természeti és történelmi örökségünk megőrzése szempontjából egyaránt fontos. A hatékony védelemhez szükséges a halmok élővilágára ható tényezők vizsgálata, a megfelelő természetvédelmi kezelés, a halmok integrációja az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerébe. Emellett a terresztris élőhelyszigetekre ható lokális és tájléptékű folyamatok megértésének és az eredmények tudományos publikációjának is nagy szerepe van a halmok megőrzésében. Ennek keretében a Nyíregyházán megrendezett Magyar Ökológus Kongresszuson tartott plenáris előadásomban igyekeztem egy áttekintő képet adni az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoportban a kurgánokkal kapcsolatos kutatásainkról, rávilágítva a halmok biodiverzitás-megőrzésében betöltött szerepére. Előkészületben van a halmok természeti és történelmi értékeivel foglalkozó könyvem megjelenése is, amely saját nemzetközi publikációkon alapuló esettanulmányok, illetve a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalom tanulságai alapján járja körül a témát.

 

Az előkészületben lévő könyv borítóterve
Az előkészületben lévő könyv borítóterve

 

 

Szöveg és fotók: Deák Balázs

 

Irodalom

- Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Moysiyenko I., Apostolova I., Bykov N., Dembicz I., Török P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity & Conservation 25: 2473–2490.
- Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Radócz, S., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65-80.
- Deák B., Tölgyesi Cs., Kelemen A., Bátori Z., Gallé R., Bragina T.B., Yerkin A.I., Valkó O. (2017): The effects of micro-habitats and grazing intensity on the vegetation of burial mounds in the Kazakh steppes. Plant Ecology & Diversity 10: 509-520.
- Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. (2018): Landscape and habitat and filters jointly drive richness and abundance of grassland specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117-1132.