A környezetünket érő negatív hatásokat jelző szárazföldi gerinctelenek

A szárazföldi gerinctelenek nagy egyedszámban való megjelenéssel és magas biodiverzitással képviseltetik magukat a szárazföldi ökoszisztémában. Ezen tulajdonságuk teszi őket alkalmassá indikátor szervezetekként való alkalmazásuknak a környezetünket érő negatív hatások tanulmányozására.

Fotó: keleti kékfutrinka, Monika Betley felvétele, forrás: wikipedia.org.

Vizes élőhelyek kisemlősei

A kisemlősök (azok a szárazföldi, repülni nem képes emlősök, amelyek tömege kisebb, mint 200 gramm) fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémákban, a táplálékhálózatok meghatározó láncszemei (magpredátorok, illetve számos ragadozó madár és emlős zsákmányállatai), nagy produktivitásúak, magas szaporodási rátával jellemezhetőek, így az energiaáramlási folyamatoknak is fontos részvevői. Sok fajuk speciális ökológiai igényű és csak bizonyos típusú élőhelyeken fordulnak elő, így például a vizes élőhelyekhez kötődnek.

Fotó: közönséges kószapocok (Arvicola amphibius).

Legyen-e vadon Magyarországon?

Nem megalapozott a lápibagoly lepke ügyében a másfél milliárd forintos perérték – ez is kiderült Szegeden a IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencián. V. Németh Zsolt államtitkár pontosította elhíresült „nem kell, hogy pápábbak legyünk a pápánál” kijelentését. Fotó: Gálhidy László, a WWF Magyarország munkatársa a péntek esti vitafórumon.

Létrás csapda – egy hatékony megoldás a városi dolmányosok ellen

A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Az elmúlt évek dolmányos varjú monitoring programjának köszönhetően évről-évre drasztikus állománynövekedést tapasztaltak Debrecenben. Ennek következtében elképzelhető, hogy a jövőben szükségessé válhat a városi varjak állományszabályozása. Erre kínál alternatívát a jelen írásban bemutatásra kerülő létrás csapda.

Az állatfajok eltűnésének következményei és a folyamat visszafordításának lehetőségei

A Science egyik nyári számában két review cikk is foglalkozik a biodiverzitás-csökkenés, ezen belül is az állatfajok eltűnésének problémájával. A két cikk részletesen tárgyalja, hogy az állatfajok kihalásai és populációik méretcsökkenései miként befolyásolják az ökoszisztémák működését (ökoszisztéma funkciók és ökoszisztéma szolgáltatások), emellett bemutatják azokat a lehetőségeket, amelyek az állatfajok eltűnésének megállítására, illetve a folyamat minél hatékonyabb visszafordítására állnak jelenleg a rendelkezésünkre.

Fotó: a kipusztulástól fogságban szaporítással megmentett Przewalski-ló egyedei Hortobágyon.

Egyre nagyobb teret hódító dolmányosok – mi jelentheti a megoldást?

A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2006 óta foglalkozik városi környezetben élő varjúfélékkel. Elsődleges célfajuk a dolmányos varjú, amely kétszínű tollruhájáról könnyen felismerhető, arról nem is beszélve, hogy számos hazai városunkban egész évben megfigyelhetjük.